Aki olvas, abból kreatívabb, boldogabb ember lesz

Irodalom

November 15-ig lehet jelentkezni a Könyvtári kihívásra, amelynek egyik célja az, hogy Magyarország az Európai Unió öt legolvasottabb nemzetének egyike legyen.

Kultúra - Debrecen - 100 éves az Egyetemi és Nemzeti Könyvtár

Debrecen, 2016. Április 6.

Egyetemi hallgatók tanulnak a 100 éves Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár olvasótermében. Az egyetem központi épületében található könyvtárban 30 ezer, biztonsági rendszerrel őrzött, nem kölcsönözhető antik kötet, közöttük 17 ősnyomtatvány található.
A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtára 2001. január 1-jétől egységes egyetemi könyvtári rendszerként működik. A Minősített Könyvtár címet viselő intézmény 7 épületében a 7 szakgyűjtemény állománya meghaladja a hatmillió dokumentumot. Az ország második legnagyobb könyvtáraként – benne a hazai kiadványok teljességével – szolgálja az egyetemen folyó oktatást, kutatást, gyógyítást és művészeti alkotómunkát.

Készítette: Oláh Tibor
Tulajdonos: MTI/MTVA
Fájlnév: BC__OB201604060001
Egyetemi hallgatók tanulnak a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár olvasótermében. Fotó: Oláh Tibor / MTI

Aki olvas, abból kreatívabb, boldogabb ember lesz, a fiatalok pedig jobban tudnak fejlődni, jobb kognitív képességekkel állják meg a helyüket a világban – mondta a közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár Dabason, a Halász Boldizsár Városi Könyvtárban, ahol arra hívta fel a figyelmet, hogy a Könyvtári kihívásra november 15-ig lehet jelentkezni.

Vincze Máté beszédében rámutatott, hogy a statisztikák szerint a fejlett világban növekszik az olvasók, a könyvtárlátogatók és a kölcsönzések száma is, ezekre tehát természetes igény, szükség mutatkozik.

A helyettes államtitkár kiemelte, hogy napjainkban különösen fontos az olvasás és a könyvtárlátogatás jelentette „énidő”, mivel pszichológusok és mentálhigiénés szakemberek szerint a kor emberére zúduló digitális tartalmak gyors dopamint szabadítanak fel, de hosszú távon mentális betegségek, például depresszió kialakulásához járulhatnak hozzá, és inkább visszafelé fejlesztenek.

Emlékeztetett, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) pályázatának célja a könyvtárosok támogatása és bátorítása, hogy „még magasabb fokozatban végezzék eddigi, kiválóan ellátott tevékenységüket, kreatívabban neveljenek olvasókat”. A Könyvtári kihívás célja az is, hogy Magyarország az Európai Unió öt legolvasottabb nemzetének egyike legyen – fűzte hozzá.

Felhívta a figyelmet, hogy a versenyre november 15-ig lehet jelentkezni, a pályázásról részletesen ebben a cikkünkben található információ. Számos kategóriában díjazzák többek között az olvasók, a gyerek olvasók és a kikölcsönzött könyvek számának növekedését, valamint digitális kampányokat és a határon túli magyarok megszólítását is a féléves versenyben.

Kardosné Gyurkó Katalin, a KIM generációk együttműködését segítő miniszteri biztosa arról beszélt, hogy a könyvtárosok a könyvtárak lelkei, a műveltség elterjesztésének nagykövetei. „Vezetők, akik képesek az emberek előtt megnyitni a könyvek világát” – fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy a fiatalok számára különösen fontosak a könyvtárak, hiszen ezek a közösségi terek lehetőséget kínálnak a világ valódi megismerésére, kérdések megfogalmazására. „Kreatív módokon szerezhetnek tudást, ami túlmutat a jelenlegi gyors, szűkített és célzott információkon. A könyvtárakban lehet új nézőpontokkal találkozni, szabadon fedezhetik fel az őket érintő világot, és közben kialakíthatják a saját véleményüket is” – emelte ki.

Kardosné Gyurkó Katalin szerint a könyvtárak hidat képeznek a múlt és a jövő között: „aki a múltat megismeri, az nem hátranéz, hanem körbe tekint, elsajátíthatja az idősebbek, a múltunk, a nemzetünk tudását”. Kiemelte, hogy így ismerhető meg a jelenünk is, ami pedig szükséges a megfelelő jövő kialakulásához. A tájékozottság, a tudás iránti kíváncsiság a nemzedékeket is képes közelebb hozni egymáshoz, hidat képezni fiatalok és idősebbek között.