3d03f72b-eccc-4836-80a9-e5dc9a548c73_16.jpg

Aki olvas, abból kreatívabb, boldogabb ember lesz

November 15-ig lehet jelentkezni a Könyvtári kihívásra, amelynek egyik célja az, hogy Magyarország az Európai Unió öt legolvasottabb nemzetének egyike legyen.

Aki olvas, abból kreatívabb, boldogabb ember lesz, a fiatalok pedig jobban tudnak fejlődni, jobb kognitív képességekkel állják meg a helyüket a világban – mondta a közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár Dabason, a Halász Boldizsár Városi Könyvtárban, ahol arra hívta fel a figyelmet, hogy a Könyvtári kihívásra november 15-ig lehet jelentkezni.

Vincze Máté beszédében rámutatott, hogy a statisztikák szerint a fejlett világban növekszik az olvasók, a könyvtárlátogatók és a kölcsönzések száma is, ezekre tehát természetes igény, szükség mutatkozik.

A helyettes államtitkár kiemelte, hogy napjainkban különösen fontos az olvasás és a könyvtárlátogatás jelentette „énidő”, mivel pszichológusok és mentálhigiénés szakemberek szerint a kor emberére zúduló digitális tartalmak gyors dopamint szabadítanak fel, de hosszú távon mentális betegségek, például depresszió kialakulásához járulhatnak hozzá, és inkább visszafelé fejlesztenek.

Emlékeztetett, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) pályázatának célja a könyvtárosok támogatása és bátorítása, hogy „még magasabb fokozatban végezzék eddigi, kiválóan ellátott tevékenységüket, kreatívabban neveljenek olvasókat”. A Könyvtári kihívás célja az is, hogy Magyarország az Európai Unió öt legolvasottabb nemzetének egyike legyen – fűzte hozzá.

Felhívta a figyelmet, hogy a versenyre november 15-ig lehet jelentkezni, a pályázásról részletesen ebben a cikkünkben található információ. Számos kategóriában díjazzák többek között az olvasók, a gyerek olvasók és a kikölcsönzött könyvek számának növekedését, valamint digitális kampányokat és a határon túli magyarok megszólítását is a féléves versenyben.

Kardosné Gyurkó Katalin, a KIM generációk együttműködését segítő miniszteri biztosa arról beszélt, hogy a könyvtárosok a könyvtárak lelkei, a műveltség elterjesztésének nagykövetei. „Vezetők, akik képesek az emberek előtt megnyitni a könyvek világát” – fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy a fiatalok számára különösen fontosak a könyvtárak, hiszen ezek a közösségi terek lehetőséget kínálnak a világ valódi megismerésére, kérdések megfogalmazására. „Kreatív módokon szerezhetnek tudást, ami túlmutat a jelenlegi gyors, szűkített és célzott információkon. A könyvtárakban lehet új nézőpontokkal találkozni, szabadon fedezhetik fel az őket érintő világot, és közben kialakíthatják a saját véleményüket is” – emelte ki.

Kardosné Gyurkó Katalin szerint a könyvtárak hidat képeznek a múlt és a jövő között: „aki a múltat megismeri, az nem hátranéz, hanem körbe tekint, elsajátíthatja az idősebbek, a múltunk, a nemzetünk tudását”. Kiemelte, hogy így ismerhető meg a jelenünk is, ami pedig szükséges a megfelelő jövő kialakulásához. A tájékozottság, a tudás iránti kíváncsiság a nemzedékeket is képes közelebb hozni egymáshoz, hidat képezni fiatalok és idősebbek között.

Ez is érdekelheti

Könyvtári kihívást hirdet a KIM az olvasás népszerűsítésére

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Könyvtári Intézet szakmai koordinálásával kihívást hirdet meg az olvasás-népszerűsítés és könyvtárhasználat előmozdítása érdekében – jelentette be Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter Budapesten.

Másfél éves fejlődési előnyt jelent a gyerekeknél a rendszeres meseolvasás

Jóval megelőzik az életkoruknak megfelelő fejlődési elvárásokat azok az általános iskolások, akiknek rendszeresen olvastak mesét. De mit meséljünk nekik, és hogyan válasszunk mesekönyvet? Miért fontos az illusztráció, és az, hogy ne csak hasznos, hanem szórakoztató is legyen az olvasmány? Többek között ilyen kérdésekre adtak választ a szakemberek az Apor Vilmos Katolikus Főiskola IX. Kisgyermeknevelési Konferenciáján.

Az olvasóvá nevelésben elengedhetetlen a példamutatás: olvass te is, szülőkém!

Könyvjelző című sorozatunkban Bánkövi Dorottya író, költő, Nagy Koppány Zsolt József Attila-díjas író, Birtalan Andrea költő, valamint Muszka Sándor József Attila-díjas szerző számol be gyerek és irodalom kapcsolatáról.