Imádkozó nő és férfi fotója egymással szemben, sokszínű karakterű és szuggesztív tekintetű arcok, a nők és a gyermekek mindennapjai. Boldogság, gyönyörű környezet, szegénység, nyomorúság és bánat. Ezek a fő témái Sára Sándor Kossuth-nagydíjas filmrendező fotóinak. A TÉR-KÉP Galériában kiállított nyolcvanhárom képe India ezer arcáról mesél.
Sára Sándor fotóiból nyílt kiállítás a TÉR-KÉP Galériában India, a szépség koldusa címmel, amelyen keresztül a földrésznyi ország különböző arcait ismerhetjük meg. A tárlat a Kossuth-nagydíjas filmrendező Indiában készített fotóin keresztül tárja elénk a rejtélyes keleti világot. A nyolcvanhárom kép több évtizedes munkája a művésznek, aki visszajáró vendége volt Indiának.
A kiállítás anyagát a térben több tematikai egységben rendezték el. A művek egészen remek módon lettek egymáshoz rendelve, így azok nemcsak önmagukban élvezhetők, hanem egymással is élénk dialógust folytatnak. Az egyik fotón például egy imádkozó nőt látunk, mellette pedig egy férfi hasonló pozícióban, a képek pedig egymás mellé kerültek, így olyan, mintha a két alak egymással szemben állna, mintha egymáshoz imádkoznának.
Ebbe a tematikai egységben egyébként különösen érdekes módon párosították a fotókat: egyrészt itt vannak azok, amelyeken imádkozó nők és férfiak, rituális fürdést végző csoportok szerepelnek különféle helyszíneken és pozíciókban és ide kerültek azok is, amelyeken egy-egy testi fogyatékossággal élő személyt láthatunk. E képcsoportban így jelenik meg az evilági, testi szenvedés és a földöntúli, lelki boldogság.
Ez a fajta kettősség a kiállított fotók egyik fontos jellemzője. Sára képein egyszer végtelenül boldog személyen vagy a csodálatos környezeten van a hangsúly, máskor pedig nyomorúság, szegénység és bánat járja át az arcokat. Különösen megindítóak azok a fotók, ahol ez a kontrasztosság egy képen belül van jelen: a táj szépsége a kép szereplőjének fájdalmával vegyül.
A fotók nagy része portré. Sára Sándor mozgóképein is igen sok arcot jegyez, ezért nem meglepő, hogy fényképein is a földrésznyi ország lakóira koncentrált. A fotókon megörökített tekintetek szuggesztívek, a közeli képkivágás miatt olyan érzetünk támad, mintha a művek szereplői közvetlenül ránk néznének, hozzánk szólnának. Különösen erős ez az érzet annál a képcsoportnál, ahol tizennyolc férfi képét nézhetjük végig. Az egymás mellett álló fotókon egyrészt sokféle karaktert, sokszínű egyéniséget láthatunk, másrészt e távoli kultúra külsődleges sajátosságai - úgymint a szakáll, a turbán, a tipikus ruházat - is felfedezhetőek.
A kiállításban az arcokat ábrázoló képek mellett szép számban szerepelnek eseményfotók is, amelyeken az indiai emberek mindennapjai elevenednek meg. Az egyik képcsoport által betekinthetünk a nők és a gyermekek hétköznapi életébe is, amely a fotók alapján egészen másnak tűnik, mint a férfiak világa. Ez a tizenkét fotó természetközeli, családcentrikus, autentikus életről mesélnek, miközben rajtuk keresztül is megelevenedik a vallás, láthatóvá válik a szegénység és az ott élők értékrendszere is.
A képek értelmezését segítik a kiállításban elhelyezett versek is, például Weöres Sándor Kuli című vagy József Attila Indiában, hol éjjel a vadak kezdetű művei, valamint egy külön falon szerepelnek Sára Sándor nyilatkozatai, amelyek szintén közelebb hoznak minket ehhez a távoli kultúrához.
A tárlat március 23-ig látható a TÉR-KÉP Galériában.
