Irodalmi podcastok, amelyek meghozzák a kedvünket az olvasáshoz

Irodalom

Hallgathatjuk őket utazás, vezetés, főzés vagy takarítás közben: a podcastok visszahozták a rádióműsorok nosztalgiáját, de szabadságot is adnak, hiszen bármikor elérhetők, letölthetők, megállíthatók. Ezúttal az általunk is hallgatott magyar nyelvű irodalmi csatornákat gyűjtöttük csokorba.

Magyar Kultúra Podcastok

A csatorna három sorozata is foglalkozik irodalmi témákkal. A Kötve hiszem kerekasztal-beszélgetésein a gyerek- és ifjúsági irodalom van fókuszban. A Mesecentrum sorozatában Harmath Artemisz, Nényei Pál és Nyulász Péter mellett minden adásban egy negyedik meghívott is szerepel, és egy-egy könyv kapcsán fiatalokat érintő témákat beszélnek meg. Az Egyetemesben Seres Gerda és beszélgetőtársai néha porosnak tűnő alapműveket – nemcsak irodalmi témájúakat – vesznek elő, hogy megnézzék, relevánsak-e napjainkban is. A Talpig magyar a reformkor emblematikus irodalmi alakjai mellett a korszak hétköznapi történeteiről szól.

Petőfi Irodalmi Múzeum

A PIM csatornája nem klasszikus podcast, hanem felolvasások, újabb és egészen régi beszélgetések hanganyagainak gyűjtőhelye, amelyek között várostörténeti csemegéket, sportos írásokat és megemlékezéseket is találunk.

Buksó

Nyári Krisztián irodalomtörténész sorozatát sok könyvforgató ismeri már. Az aktuális kortárs művek és íróik bemutatása mellett – amelyek és akik nem korlátozódnak a szépirodalomra és művelőire – gyakran hoz érdekességeket a könyvkiadás és könyvterjesztés világából is, amelyekre szintén nagy rálátása van, hiszen a Líra kreatív igazgatója. Az adások a Buksó Youtube-csatornáján is megtekinthetők.

Litera

Friss megjelenések, kritikák, irodalmi beszélgetések, felolvasások, időnként archív felvételek. Több sorozat is fut egymás mellett, és nemcsak a szépirodalom a téma. Az adások többnyire magyar fókuszúak, de rendszeresen kitekintenek a világirodalomra is. Írók, költők mellett irodalomhoz kötődő más személyeket – muzeológust, történészt, kritikust, nyelvészt – is megszólaltatnak. A Litera egyik nagy erénye, hogy gyakran ajánl szélesebb körben ismeretlen műveket is.

Könyves Magazin

A Bookline által létrehozott Könyves Magazin az egyik legismertebb online irodalmi újság, és podcastcsatornája is változatos témákban, műfaji kötöttségek nélkül kínál minőségi tartalmakat. Szó esik állattartásról, dalszövegekről, női írók helyzetéről, gyerekirodalomról és a magyar irodalom világban betöltött szerepéről egyaránt. A Litkai Gergely humorista és zöld aktivista által vezetett Zöld Podcast pedig hiánypótló szerepet tölt be azáltal, hogy környezetvédelemről, fenntarthatóságról szóló könyveket ajánl az olvasók figyelmébe.

Lírástudók

A Líra és a Fidelio podcastját Grisnik Petra (korábban Szabó T. Anna) vezeti. Kortárs költőket, írókat invitálnak a mikrofon elé, hogy újonnan megjelent könyveikről meséljenek. Az aktuális kötet mellett mindig több újdonság is szóba kerül a Líra kínálatából, nemcsak szépirodalmiak.

Élt egyszer egy Olvasó

Két, irodalommal foglalkozó jóbarát, Mészáros Márton irodalomtörténész és Neszlár Sándor író beszélgetős csatornája, amely elsősorban az elmúlt évszázad klasszikus magyar műveivel foglalkozik. Egyértelműen az olvasás-népszerűsítés a célja, ezért a mai trendeket követve a karcsúbb kötetetek vannak túlsúlyban.

Pagony podcast

Gyerek- és ifjúsági irodalmi fókuszú, de felnőtteknek szóló podcast. A népszerű szerzőkön kívül illusztrátort, bábrendezőt, tanárt és pszichológust is megszólaltatnak az adásokban. A fiatalokat leginkább érintő témák: a barátság, a magány, a szorongás és a tanulási nehézségek kerülnek szóba leggyakrabban.

Alakok

Simonyi Balázs hangjátéksorozata a beszélgetős műsorok világába hozott egészen egyedi színt. 33 részben dolgozta fel Kosztolányi Dezső Pesti Hírlap-os vasárnapi interjúit, portréit, amelyek később kötetben, Bölcsőtől a koporsóig címmel is megjelentek. Az adásokban neves színészek segítségével repülhetünk vissza a száz évvel ezelőtti „békeidőkbe”, amikor még kintornással, rikkanccsal, handléval is lehetett találkozni. A nosztalgiafaktort eredeti hangfelvételek – például Kabos Gyula és Csortos Gyula filmjeiből vett részletek – teszik teljessé, miközben a háttérben ott csilingel a villamos vagy duruzsol a kávéházi közönség.

Lelkes amatőrök

Ebbe a csoportba azokat soroltuk, akiknek technikai megvalósítás és a szerkesztés tekintetében még van hová fejlődniük, mégis érdemes néha rájuk kattintani, mert üdítően jó érzés az irodalomról nemcsak szakértői véleményeket hallani. A Szellemes lányok elsősorban a fiatal olvasókra lőnek, így a könyvek mellett sorozatok, filmek is szóba kerülnek náluk. A Könyvpárosnál keverednek a magyar és a nemzetközi, valamint a régi és az új könyvekről szóló beszélgetések, amelyeket az időnként a háttérből beszűrődő gyerekzsivaj tesz életszerűvé – vagy zavaróvá. Az Írta és olvasta adásaiban pedig legtöbbször olyan, régi klasszikusokat vesznek elő, amiket valószínűleg már olvastunk, de azóta elfeledtünk.

Választék tehát van: a profi tartalomgyártók mellett az irodalmi szegmensben is megjelentek a lelkes amatőrök, így a színvonal még meglehetősen vegyes. Az Egyesült Államokkal vagy Nagy-Britanniával összehasonlítva Magyarországon a podcastkultúra még gyerekcipőben jár és meglehetősen forráshiányos műfaj is. Az idő, a hallgatói preferenciák és a készítők lelkesedése fogja eldönteni, hogy melyek maradnak velünk hosszabb távon.

Fotó (illusztráció): Shutterstock/RossHelen