Wole Soyinka |
Új helyszínen, a Magyar Írószövetség Bajza utcai épületében kezdődött meg az Afrika hangjai című irodalmi előadássorozat negyedik évada dr. Kármán Marianna Wole Soyinkát és a kortárs nigériai irodalmat bemutató prezentációjával.
A kötetlen hangulatú előadáson az afrikai irodalmak kutatója is elismerte, nem egyszerű mindenféle előzetes ismeretek nélkül befogadni például egy nigériai regényt, hiszen az írók más eszközökkel és más célokért dolgoznak, mint ami egy európai olvasó számára megszokott. A kortárs írók fontos szerepet vállalnak saját történelmük megörökítésében, ami a diktatúrák árnyékában sokszor az egyetlen eszköz arra, hogy üzenjenek a külvilág felé, de társadalmi, szociológia problémákkal, az AIDS terjedésével (Wale Okediran) vagy a Nigériában élő etnikumok közötti feszültségekkel illetve kulturális különbségekkel (Chimamanda Adichie) is foglalkoznak.
Az előadás kezdetén éppen ezért egy kis betekintést nyerhettünk a mostani Nigéria világába Kármán Marianna saját fényképein, rövid úti beszámolóin keresztül, de még néhány joruba hangszert is megszólaltatott a közönség. Lehet, hogy a 30 perces gyorstalpalótól senki nem lett hirtelen Afrika-szakértő, de a világ, ami földrajzilag talán közelebb, befogadhatóságában mégis ezerszer távolabb áll tőlünk, mint például Amerika vagy akár Ázsia kultúrája, egy kicsit közelebb került a Bajza utcában összegyűlt érdeklődők számára.
Az előadás további részében elsősorban Wole Soyinka, az egyetlen fekete Nobel-díjas nigériai író munkásságáról, illetve a kortárs nigériai irodalomra gyakorolt hatásáról volt szó. Kifejezetten izgalmas volt a nigériai drámákkal foglalkozó gondolatmenet, ez a műfaj ugyanis félig-meddig még születőben van az afrikai országban, így aki ezzel a területtel foglalkozik, valószínűleg ugyanannak a folyamatnak lehet a szemtanúja, ami több ezer évvel ezelőtt az ókori görögöknél is lezajlott. A darabok nem egyszer valamilyen hagyományos, fesztiválokon megjelenített szerep továbbjátszásából születnek, a mítoszok, népszokások, népi komédiák a ma is élő hagyományból kerülnek a színpadra.
Ugyancsak érdekes, ahogy a helyi kortárs írók egy-egy klasszikus európai drámát adaptálnak, és átültetik azt nigériai, vagy még inkább joruba, hausza vagy ibó környezetbe. Maga Soyinka egyébként szintén úttörőnek számít ezen a területen, és sok nigériai drámaíró nevezi meg őt, mint ihletadóját, de fiatalabb éveiben regényei, illetve újságírói, szerkesztői tevékenysége, és a diktatúra elleni nyílt szókimondása tette őt az egyik legnagyobb hatású nigériai művésszé.
Aki szeretne megismerkedni Soyinka munkásságával, az Kármán Marianna szerint az Aké című könyvvel kezdje ? magyarul 1987-ben jelent meg az Európa Könyvkiadónál ? akit pedig érdekel Afrika világa, vagy csak szeretne belekóstolni egy számunkra teljesen új, mégis talán a legősibb ízekkel dolgozó kultúrába, az semmi esetre se hagyja ki az Afrika hangjai következő előadását, mely a kontinens francia irodalmát járja majd körül.
Zabolai Margit Eszter