|
Kassák Lajos (1887-1967) |
Ha létezik/létezett magyar reformer művész forradalmár, író, költő, aki a kezdetektől megszívta, akkor Kassák páratlan a maga nemében. Kassák Lajos Érsekújvárt születik. Apja a magyarul csak törve beszélő szlovák Kassák István gyógyszertári szolga,(1910), anyja Istenes Erzsébet (1951) mosónő. 1898-ban Kassák tizenegy éves. Az Érsekújvári Községi Katolikus Főgimnázium második osztályának ismétlő tanulójaként három tárgyból is megbukik. Otthagyja az iskolát, lakatosinasnak szegődik, megkezdődik az "ember élete". Inaséveiről az Egy ember élete Gyermekkor című kötetében számol be. 1903-ban lakatossegéddé avatják. Az érsekújvári Első Általános Ipartestület elnökségétől a szakma elsajátítását igazoló oklevelet kap. Először szülővárosában, majd Győrben, a vagongyár hídépítő üzemében dolgozik. Szabadidejében tájképeket, csendéleteket fest. Ezt követően Pesten a Langfelder gépgyárban dolgozik. Pár hónap múlva visszatér szülővárosába, a helyi vasúti fűtőházban vállal munkát, majd újra, s egyben végleg Budapestre költözik (1904 -1907). 1906-ban anyja és testvérei is Budapestre jönnek; egy háztartásban lakik velük. Előbb a Magyar-Belga fémárugyárban, majd a fővárosi villamosvonalakat működtető Budapesti Közúti Vaspálya Társaság angyalföldi szerelőüzemében, továbbá az Aigner-Fábián és Kaszab-féle csavargyárban, ezt követően az újpesti Jutagyár lakatosműhelyében dolgozik. Élettársi kapcsolatot létesít az előbb munkásnőként, majd festőmodellként dolgozó három gyermekes fiatalasszony, Simon Jolánnal; házasságot 1928. május 4-én, húszévi élettársi kapcsolat után kötnek egymással. Kassákot az Anyám címére indított perben nem jogerősen két hónapi fogházbüntetésre ítélik. Felesége 1938. szeptember 26-án öngyilkosságot követ el. Az Anyám címére novemberben tartott újabb tárgyalásán felmentő ítélet születik. Tettei, nézetei, írásai, politikai törekvései, tüntetéseken való részvétel miatt élete során több ízben letartóztatják, büntetőeljárást indítanak ellene, a budapesti Gyűjtőházban raboskodik. A Kommün c. kötete miatt fogházra és a közügyektől három évre történő eltiltásra ítélik (1936) 1946. március 26-án házasságot köt házasságot Kárpáti Klárával Angyalföldről Békásmegyerre költözik. A sváb lakosság kitelepítése nyomán üresen maradt parasztházak egyikét utalják ki számára. Jószágot tart, gyümölcsfát, ház körülimunkát végez. Hivatalt vállal a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumban. 1948-ban Országgyűlési képviselő lesz; oktatási és kulturális ügyekben szólal fel. Tagja lesz a Szociáldemokrata Párt és a Magyar Kommunista Párt egyesülése révén létrejött Magyar Dolgozók Pártjának. Munkásként korán csatlakozott a szociáldemokrata mozgalomhoz. Festőként is kísérletező alkat volt, törekvései a dadaizmussal, konstruktivizmussal hozták közeli rokonságba. Első feleségének öngyilkossága, lapjának betiltása és a világháború a babitsi klasszicizmus felé közelítették. Mellőzöttségében a festéshez vonult vissza. Publicisztika, irodalmi, közéleti tevékenysége A háború kitörésekor az európai szociáldemokrata pártok háborúpárti politikáját bíráló cikksorozatot ír az Új Nemzedék c. napilap számára( 1914). Munkatársa a Kelet-Népének (1940) elbeszéléssel, könyv- és képzőművészeti kritikákkal, vitacikkekkel szerepel Móricz Zsigmond folyóiratában, publikál a Magyar Nemzetben is. Cikkeit ellenérzéssel fogadják, írásai vitát robbantanak ki (1940, 1941),1943-tól publikál az Új Időkben (Herceg Ferenc folyóirata). A háború után (1945) ő szerkeszti az újra induló lapot. Tagja az Újságíró Szövetség és a Magyar Írószövetség vezetőségének. A szociáldemokrata párt Kortárs c. kulturális folyóirat főszerkesztője (1947)."Jó néhány évig dolgoztam tűzzel és vassal, aztán egy könyv került a kezembe, s egyszerre úgy éreztem, hogy én is tudnék könyveket írni. Sőt úgy éreztem, hogy valójában a könyvek írása az az igazán nekem való feladat, ami némi boldogsággal töltené be nyugtalan életemet. Elkezdtem írni sok szeretettel és odaadással..." Kassák L. Anyám címére. 1937. 45-49.l. További megjelent művei: A Má-ban vezérként kimagasló Kassák költeményei nyomán újfajta versbeszéd jelent meg a magyar irodalmi palettán, mely, természetesen, eladdig ismeretlen, rongyosabb, aranyozott sujtások nélküli formába öltözve a világban végbemenő modern költészeti áramok ritmusában, velük egyidejűleg nyers magyar szabadversként lépett elő, kikezdve és megmarva a" kötött formák szinte korlátlan kedveltségét" (Gyergyai). Mint festő, a konstruktivista iskola jelentős, nemzetközi hírű képviselőjévé válik. Első kiállítása 1921-ben Bécsben nyílik. Konstruktív, önmaga által képarchitektúrának nevezett képeit keletkezésük idején, 1921-ben így jellemezte a korszak egyik művészeti kritikusa, Kállai Ernő: "Kassák képarchitektúrájában a kollektív civilizáció emberisége nyilvánul meg szigorú hatalommal. Fékevesztett egyéni indulatok mai káosza fölött egyszerű, tiszta tér- és formaviszonylatok tartják magasan a jövőt. Ennek a hitnek és akaratnak a fatalizmusa fölöslegessé tesz minden kérdést, mely a tárgyi szemlélet hiányának okát kutatná. A tárgytalanság itt nem a világ elől való futást, nem romantikát jelent; még kevésbé testentúlvalóságot, hanem egy kérlelhetetlen forradalmi akarat új törvény- és életszabását." 1927-ben műveivel szerepel a Mannheimi Kunsthalleben rendezett nemzetközi reklámművészeti kiállításon. Tárlatot rendez a budapesti Mentor Galériában (1928). Az ő szellemi és gyakorlati vezetésével alakul meg a Munka- kör szociofotó-csoportja. Részt vesz a Magyar Könyv- és Reklámművészek Társaságának első kiállításán a budapesti Iparművészeti Múzeumban ( 1930).A párizsi Charpentier Galériában az Új realitás c. tárlaton Picabia, Léger, Laurens, Iancu és Survage képeivel együtt az ő műveit is kiállítják. A háború utáni új kulturális közéletben feladatok és tisztségek sorát kapja. Tagja lesz a Magyar Művészeti Tanács irodalmi szakvezetőségének, társelnöke a magyar PEN Clubnak.Kiállításokat nyit meg, irodalmi és képzőművészeti előadásokat tart (1945).Fölveszik a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségébe: a művészeti írói szakosztály tagjai közé (1957).Ebben az esztendőben nyílik kiállítása a budapesti Csók István Galériában, Részt vesz a Tavaszi Tárlaton. Szerepel a Nemzeti Szalonban rendezett Konstruktív törekvések a 20. század magyar művászetáben c. kiállításon, a székesfehérvári István Király Múzeumban, az esztergomi Balassa Bálint Városi Könyvtárban.Victor Vasarely és Étienne Hajdú kezdeményezésére kiállítást rendez műveibőla párizsi Denise René Galériában(1960,1963,1965).A müncheni Kleim Galériában és a lengyelországi Elblag város kiállítótermében ( 1965).Továbbá: Köln, a Tobies et Silex Galériában és Torinóban, a Viotti Galériában( 1966). 1967- ben nyolcvanadik születésnapja alkalmából állami kitüntetést kap. Kiállítást rendezhet a budapesti Fényes Adolf Teremben. Kassák Lajos emlékének magyarországi őrzőjeként, életművének gondozójaként is működő intézmény -Budapesten, az 1976. november 26-a óta működő - a Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléjáként létrehozott - Kassák Múzeum. Itt található az a gyűjtemény, mely kuriózumokban gazdag képzőművészeti alkotásokból, fotókból, levelekből, kéziratokból, könyvekből, folyóiratokból,egyéb nyomtatványokból és relikviákból áll. |
