(MTI) A Debreceni Tavaszi Fesztivál keretében tartott esten, a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában Turi Gábor, a város kulturális alpolgármestere a rendszerváltás magyar értelmisége nagy alakjának nevezte a költőt. A poétának az ünnepségen adták át Bényi Árpád festőművész róla készített portréját. Csoóri Sándor költői nagyságát Görömbei András akadémikus, irodalomtörténész méltatta. Utalt arra, hogy 1953-ban tizennégy verse jelent meg a fiatal Csoórinak "őszinte hang 14 változatban".
"1953 óta folyamatosan az idő élvonalában a jobb Magyarországért dolgozott" - mondta az irodalomtörténész, hozzátéve, hogy költészetét egyszerre jellemezte a népi kultúra és a modernség. "Csoóri Sándor költészete rendszerváltó költészetté emelkedett" - hangoztatta az irodalomtörténész. Mint mondta, a költő élete a cselekvő ember példája is, minden körülmények között azt kereste, mit lehet csinálni. Így volt ez a december 5-i népszavazás után is, amikor kezdeményezésére készült el a Hitel következő száma "a nemzet becsületének védelmében".
Csoóri Sándor "A hagyomány rejtett oldala" tanulmányának felolvasása előtt arról a kívánalmáról beszélt, hogy az irodalom szerezze vissza újra a rangját". "Az irodalom erkölcs is volt" - mondta, felidézve, hogy a magyar írók jelleme, akarata a nemzetre is kivetült. Tanulmányában felidézte Németh László Kisebbség című könyvét, amelyben "mély magyarokról és híg magyarokról" írt. A december 5-i népszavazás eredményének ismeretében feltette a kérdést hol vannak már ezek? Megítélése szerint Németh László ma már rendkívül örülne a "híg magyaroknak", helyettük ugyanis már csak nem magyarok vannak - mondta Csoóri Sándor Debrecenben.
