Alexandr Dumas 202.

Dumas

   Tehát: ha valaki okos, irodalomkedvelő anya (szülő, azért mondok anyát, mert az orvostudomány mai állása szerint az anyákban marad meg traumaként a csődbe ment életprogram, leggyakrabban ők kényszerítik gyerekeikre leánykori álmaikat) meg akarja nehezíteni gyerekei életét, éhenkórász írót, vagy elfuserált magyartanárt óhajt szerkeszteni belőlük, akkor úgy tesz, mint az enyém. Egy bánatos délutánon kézen fogja engedelmes gyermekét, aki addig el volt a Népszava hátoldalán megjelenő képregények nézegetésével (Pancho Villa élete), és bekalauzolja őt a nagy romantikus írók birodalmába.
   Előtte gondosan átrendezi, két sorral lejjebb hozza, tehát a gyerek méretéhez képest elérhető magasba sorakoztatja be Victor Hugo-t, a "romatika Himalájáját", a Walter Scottot, a történelmi regény nagy kombinátorát, a minden ízében magyar Jókait, aki a forradalmakból szövődő szerelmek környékén érezte magát legjobban, és persze a harcias vadromantika képviselőjét, Dumast. És rászánja az időt, hogy belecsöpögtesse ártatlan magzatába a gyötrelmes olvasás kéjeit.
   
   Beszél a romantikáról, a műfajteremtő nagy romantikusokról. Aki bemutatják a múltat, látványosabban, mint a kétségtelenül hitelesebb iskolai tananyag. Elejt néhány nem túl jelentős mondatot Richelieu bíboros koráról, az angol polgári forradalomról, a nagy francia forradalomról, nem felejti ki Garibaldi szabadságharcát. Mindhez hozzáfűzi a kapcsolódó író-tételt, elejt néhány izgalmas mondatot a szerzők kapcsolódó életéről.
   Dumas kapcsán nem felejti ki, hogy élete majdnem annyira izgalmas, mint a regényei. Elmondja, hogy már ifjan a romantikusok vezére, mert romantikusnak lenni Franciaországban az ezernyolcszázhúszas években nemcsak stílusirány jelentett, hanem egyben liberalizmust, királyellenességet. A romantikus író maga a forradalom jelképe. A romantikus szertelenség és vadulás az irodalomban azonnal politikai tüntetés, hasonlóképpen, amikor a szocreál alól szeretett volna kibújni néhány magyar az ötvenes években. A romantika a szélsőséget kereste emberben és helyzetben, és lebontotta a becsontosodott klasszicizmus simulékony formáit.
   
   De egy figyelmes anya, aki sehogyan nem akarja, hogy a gyerek füle mellett elszáguldjon a történet és a szándék nem felejti el részletezni az önéletrajzot: Dumas apja híres katona, a francia forradalom tábornoka. Anyja mulatt, ami katolikus-keresztény körökben akkor sem jelentett egyet az örömhírrel. Dumas kreol árnyalata, göndör tincsei tanúskodnak a színes ősökről. A híres apa korán meghal, az özvegy gondok közt neveli, de iskoláztatja egyetlen gyerekét. A leendő író jogásznak indul, de nem jön össze. A romantika éppen ez időben indult diadalmas útjára.
   Dumas, Hugo és de Vigny megtalálják egymást, kávéházi asztaluk lett a stílus példaadó és irányító központja. Világhíres regényben, "A három testőr"-ben önmagukat ábrázolta, némiképp parodizálva. Az előkelő modorú Hugóról mintázta Athos figuráját, a nagyevő, magyivó Porthos ő maga, a rejtélyeskedő, szertartásosan vallásos Aramis modellje pedig Vigny volt. Ők maguk élőben is vezéralakok. Az egész romantikus ifjúság - a tüntetően piros mellényt viselő, utcai botrányokat okozó fiatal írók, költők, festők és az ezeket csodálók tőlük várták el az új hangot irodalomban, művészeti elméletekben és főleg a színházakban.
   

   A kitört júliusi forradalom elűzi a Bourbon-dinasztiát, meghozza helyette Lajos Fülöp polgárkirályt. A romantikusok indulatos köztársaságpártiak, vereségként könyvelték el Lajos Fülöp hatalmát. Ekkor kezdődik Dumas páratlanul termékeny korszaka. Regényeinek, főleg "A három testőr" és a "Monte Christo grófja" folytatását tömegek követelik. A kimeríthetetlen képzeletű író pedig képes bővíteni történeteit. "A három testőr-"-t követte a "Húsz év múlva", majd a "Bragelone vicomte". A "Monte Christó"-nak még több folytatása készült, a "Joseph Balsamo" című sikeres regényből pedig egész regényciklus gömbölyödik ki "Egy orvos emlékiratai" címmel. Megesik, hogy párhuzamosan 6-8 regényt ír, mint Nemere (István), közben a színházak kérésére tragédiákat és komédiákat ránt össze, nem egyet 4 nap alatt.
   Nem maradhat ki a különlegesség, hogy munkaközösségeket szervezett a félelmetes munkamennyiség miatt, mint manapság Havas Henrik, aki a riportköteteihez szerves négersereget. Írótársaival megbeszélte a témákat, elkészítette a fejezetbeosztást, az egyes alakok legfontosabb jellemvonásait. Azok elkészítették a nyersszöveget, aminek aztán Dumas adta meg a végső formáját. A címlapra kiírta a társszerzőket, a tiszteletdíjon pedig becsületesen osztozott velük, ez különbözteti meg HH-tól.
   
   A jó anya hasson a gyermek fejlődő macsótudatára is, ne feledje el, hogy Dumas-nak ifjúkorától mindvégig elképesztően sok szeretője volt. Sárgától a feketéig, orosz-viking származéktól a magyar hercegnőig (Magyarországon is járt, Jókai Vörösmarty-verseket fordított neki) minden izgalmasnak tartott nációt végigkóstolt. Ma ez úgy fogalmaznánk: nemileg ingergazdag polgári életet élt. Szeretői egyikétől született egy törvénytelen fia, aki később ifj. Dumas néven híresült el. Ez a gyermek korán igen értelmesnek, sőt tehetségesnek mutatkozott, apja örökbe fogadta.
   
   És nem hagyhatja ki a dramaturgiailag is kiválóan megkonstruált legendát a végről.
   Fia, az akkor már szintén világhíres, 40 esztendős író utolsó napjaiban meglátogatta. Ő írta meg az utolsó találkozást. A beteg Dumas nyugodtan feküdt a felpárnázott ágyban. Szivarozott, mellette az éjjeliszekrényen piros bor. Érdeklődött, min dolgozik a fiú. A fiú pedig válasz helyett kihúzta az éjjeliszekrény fiókját, talán kéziratot keresve. Két aranypénz volt benne: Napóleon-aranyak. A fiú kérdően nézett apjára, az mosolygott és ezt mondta:
   "Látod, ennyivel kezdtem, ennyivel végzem. Ami közte volt, az az élet, a hír, a szerelem, a kaland, a megnyugvás, minden ami szép, és ami nem szép, de az egész nagyon jó volt."
   
   Ha ennyi nem elég egy ártatlan serdülő fiúgyermek számára - mondom befejezésül és egyben figyelmeztetésül -, hogy a következő hónapokat a francia (és a magyar) romantika irodalmával töltse, eltérítve az informatikus/bróker/nőgyógyász-, vagy a politikuspályáról, a kurzus következő anyagával feléleszthető a remény.