Bádogdob - új kiadás a hiányzó részekkel

Irodalom

(MTI) Az Európa Könyvkkiadó 2500 példányban megjelenő könyvét egy"új kiadás"feliratú átkötő szalag különbözteti meg az előző kiadástól; a fordítást az eredetivel egybevetette és a kötetet szerkesztette Lendvay Katalin.

A Bádogdob új változatában már az a húsz sor is szerepel, amely a korábbi három kiadásból kimaradt.

Idén májusban derült ki, hogy húsz sornyi szöveg kimaradt a nem sokkal korábban a XI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként Magyarországon járt német író leghíresebb regényéből, amelynek ez évi kiadását az Európa Könyvkiadó gondozta.

Osztovits Levente, a kiadó igazgatója akkor úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy a Magvető 1973-as első kiadásának fordítását vették át, ám a könyvet nem vetették egybe az eredeti német szöveggel. Mint mondta, az esetet a szerzői jog megsértésének tartja, és a hibát korrigálják.

Azt mondta, az 1983-ban elhunyt Szíjgyártó László kiváló fordításából egy olyan rész maradt ki, amelyben a Danzigba (a mai Gdanskba) bevonuló orosz katonák"zabrálásáról és idétlen, barbár viselkedéséről"ír Günter Grass. Azt mondta ugyanakkor,"fogalma sincs", a cenzúra miért ezt a húsz sort húzta ki a regényből, mivel szerinte ennél a résznél"sokkal súlyosabb dolgok"a műben maradtak.

A kiadó egyéb helyen nem talált hiányosságot a szövegben, így a magyar változat - a kimaradt részt és esetleg egy-két módosított szót kivéve - továbbra is Szíjgyártó László fordítása. A kimaradt szövegrészt az Európa Könyvkiadóban fordították magyarra.

Günter Grass 1956-ban, Párizsban fogott hozzá Bádogdob (Blechtrommel, 1959) című, első nagyszabású regényéhez, amely a megjelenése utáni években ugyan nagy vihart kavart, mégis ez hozta meg számára a világhírnevet.

Az allegorikus, bizarr ötletekben gazdag család- és fejlődésregény a huszadik század eleji német valóság szatirikus panorámája. Hősében, a felnőtt szellemi képességekkel bíró és pusztító hajlamú gnóm törpében testesül meg az ábrázolás lényeges eleme, a groteszkség.

A történetet Volker Schlöndorff filmvászonra vitte 1979-ben, az alkotás a legjobb külföldi film kategóriában még abban az évben megkapta az Oscar-díjat.