"Hirtelen a nevemet hallottam a hátam mögött. Körülnéztem. Egy csillogó fekete hajú, hegyes állú, nyurga lány ért mellém. - Te is erre mész? - kérdezte és a Berlagebrug felé mutatott. Amikor bólintottam, határozott hangon azt mondta: - Akkor ezentúl együtt biciklizhetünk hazáig" - olvasható Jacqueline van Maarsen Magyarországon most megjelent kötetében az író és Anna Frank első találkozásának története.
Jacqueline van Maarsen
Az Anna Frankhoz hasonlóan 1929-ben született, francia katolikus anyától és holland zsidó apától származó szerző 1941-ben ismerkedett meg a hányatott sorsú Annával, akivel - Hollandia 1940-es német megszállása után - az amszterdami Zsidó Líceumban egy évig voltak osztálytársak. Az említett idézet is jól mutatja, hogy Anna Frank határozott természet volt: magával ragadó, lehengerlő stílusa az első pillanattól kezdve lenyűgözte a kis Jacqueline-t. "A nevem Anne Frank - ez a mondat az egész életemet felforgatta" - mondta a szerző a könyv bemutatóján a Merlin Színházban. A tragikus sorsú Annáról a legtöbb embernek általában a szenvedés és szomorúság jut az eszébe, pedig maga volt a megtestesült életöröm: "Senkivel sem találkoztam, aki annyira a maga teljességében élvezte volna az életet, mint Anne" - mondta az író.
A bemutatón elhangzik: Anna számára mindig csodálatos élmény volt, amikor a társaság középpontjába került. Nem volt ez másképp a kislány tizenharmadik születésnapján sem, amelyen azt a bizonyos naplót kapta, "de hogy ez a napló mennyire fontos lesz majd, Anne már sosem tudta meg" - tette hozzá Jacqueline van Maarsen. Amikor a Frank-család egyszercsak váratlanul eltűnt, a nyilvánosságnak azt mondták, Svájcba utaztak, holott 2 évig az apa, Otto Frank üzletének hátsó frontja szolgált menedékükül. Ahogy az író visszaemlékszik, Anna a naplóján és filmcsillag-, illetve képeslapgyűjteményén kívül mindent hátrahagyott, búcsúlevelét viszont Jacqueline csak jóval barátnője halála után olvashatta. A hosszú, nyomasztó és viszontagságos rejtőzködésnek egy ismeretlentől érkező bejelentés vetett véget: az egész családot koncentrációs táborokba szállították, Anna és testvére Bergen-Belsenbe került.
"Anne még a táborban is boldog volt, mert 2 év után ismét kint lehetett a napon" - mondta megrendülten a szerző, aki annak köszönhette szerencséjét, hogy francia katolikus anyja révén testvérével együtt levették a deportálási listáról. Zsidó apja azért menekült meg, mert volt két nem zsidó lánya, tágasabb családját viszont egytől egyig lemészárolták. A Barátnőm, Anne Frank nemcsak két tragikus sorsú kislány barátságát, hanem a szerző családjának történetét, s azon keresztül a háború viszontagságait, az újrakezdés nehézségeit is elmeséli.
Az író elmondta: csak később ébredt rá Anna naplójának írói jelentőségére, hiszen eleinte azt hitte, a sikere abban rejlik, hogy a zsidók, de legfőképp a fiatal lányok képesek voltak azonosulni vele. "Ma már tudom, hogy a saját belső fejlődését el tudta választani a külvilág szörnyűségeitől" - mondta. Az eddig Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, Angliában és Törökországban megjelent kötet hazánkban a Nyitott Könyvműhely gondozásában látott napvilágot.
