(MTI) - Különböző országok a befogadás különböző képességével rendelkeznek. A francia, vagy az angol kultúra zárt, nehezen fogad be. Velük ellentétben a német kultúra, amelynek réges-régi hagyománya a fordítás, befogadó. Akit lefordítanak németre, reménykedhet abban, hogy művét Franciaországban is elolvassa valaki, legalább egy kiadóban, ahol valaki tud németül, és ez történik Angliában, Spanyolországban, Olaszországban és másutt Európában. Azt hiszem, hogy a németen keresztül ismerte meg egész Nyugat-Európa a skandináv és az orosz irodalmat: a művek kezdetben elég gyenge, majd egyre jobb fordítások révén váltak ismertté - mondta Kertész Imre.
Hozzátette: a magyar nyelv gyönyörű, és hallatlanul jó a költőknek, akiknek szerintem nincs is ennél flexibilisebb nyersanyaguk a világon. Nyelvünket azonban nem értik az indogermán, vagyis más sturktúrájú nyelvet beszélő, más gondolkodásmódhoz szokott emberek. Tehát nekünk, a magyar kultúrának és különösen a magyar irodalomnak arra lenne szüksége, hogy minél több jó fordítónk legyen - vélekedett a Nobel-díjas író.
"Ezen a téren ez a konferencia talán tehet valamit. Magyarországon létre kellene hozni egy olyan intézményrendszert, ahol fordítókat képeznek, ahol fordítókat segítenek, támogatnak, hogy legyen, aki átültesse idegen nyelvekre műveinket" - mondta az MTI-nek Kertész Imre, akik negyedórás felolvasást tartott a Sorstalanságból, amelyet mint mondta: "általában közérdeklődés övez".
