Bolyongani Faludyval

A ?megszokott? ez esetben cseppet sem kívánja a pejoratív színezet látszatát kelteni, sokkal inkább a minden körülményt szem előtt tartó minőségre utal. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) a Faludy György századik születésnapjának alkalmából megrendezett, ?Olvass, bolyongj, szeress...? című tárlaton ugyanis ugyanazt a korábban már jól bevált módszert alkalmazza, amelynek segítségével nem pusztán a költő személyéről, életéről és műveinek keletkezéséről tudhatunk meg rengeteg információt - hanem azokról is, akik rá hatottak, illetve akik a költő közvetlen környezetében éltek, alkottak és nem utolsó sorban barátként segítették meghurcolt társukat.

 

A költő életét egészen a kezdetektől követhetjük végig: rögtön a bejáratnál például egy fiókos szekrény várja, hogy egyes rekeszeit elmozdítva a régi családi emlékek között kalandozzunk: nagyszülők, szülők, testvérek arca bukkan elő a megsárgult képeken, gyerekkori kedvenc olvasmányok érzékeltetik a kis Gyurikát ért, életreszóló hatásokat. Megtudhatjuk, hogy az ifjú Faludy sokáig az Egy komisz kölök naplója című ? egyébként Karinthy által fordított ? könyvecske főszereplőjét, Hacker Bandit tekintette példaképének, és hogy anyjától nem átallotta ellopni a könyvesszekrény kulcsát, mivel olthatatlan vágyat érzett a ?nem neki való? Don Juan elolvasására.

 

Úgy tűnik, mintha a csínytevésben gyerekként feltehetően jeleskedő Faludy valahogy sosem nőtt volna fel egészen: gyermeki játékossága, keserédes humorral kevert iróniája írásaiban is megmutatkozik. A történelem helyenként kegyetlen játszmái egész életét végigkísérték ? egyik barátja egy helyen ironikusan úgy fogalmaz: büszkék rá, hiszen a fasiszták és a kommunisták egyaránt megtagadják. Bár hányatott, nagy százalékban emigrációban töltött évei és a recski munkatábor letörölhetetlen nyomokat hagytak arca barázdáiban, a szemében égő, kölykös tűz hál?istennek soha nem hunyt ki. Ezt remekül bizonyítják a kiállításon látható filmrészletek, hangfelvételek és fotók, és az a számtalan újságcikk, amely szintén ezt a lankadatlan szellemet demonstrálja.

 

Faludy a képzőművészeket sem hagyta hidegen: a kiállítótérben festmény, tusrajz és kisplasztika formájában is megelevenedik ? azzal a kérlelhetetlen, nyílt és őszinte tekintettel, amely szinte védjegyévé vált az évek során. A tárlat egyik legkülönlegesebb mozzanatát talán a Budapesti Evangélikus Főgimnázium Arany János Önképzőkörének érdemkönyvlapjai jelentik, amelyeken a tizenéves Faludy helyenként egészen elképesztő színvonalú versei a költő kézírásával olvashatóak.

 

A kiállítás egy kissé azt a hatást kelti, mintha a 2006 őszén elhunyt, hazájával és a történelemmel állandóan perlekedő, nem megalkuvó Faludy György önmagát kommentálná, idézeteivel magyarázná, firtatná és faggatná saját életét ? még odaátról is ravaszan mosolyogva a válaszokat kereső látogatóra. A kiállítás május 13. és október 3. között látható.