(MTI/APA/dpa) - Az elismerést, amelyet három évenként ítélnek oda, a német író szülővárosa, Chemnitz alapította, és először Ámosz Oz izraeli író vehette át 2008-ban.
Chemnitz polgármestere, Barbara Ludwig kiemelte, hogy a 78 éves szerb szerző ironikus hangvételű politikai felvilágosító tevékenységével érdemelte ki az elismerést. Bora Cosic csakúgy, mint Heym bírálóan szembeszállt hazája politikai berendezkedésével.
Cosic munkásságának kiemelkedő darabja a Családom szerepe a világforradalomban (Uloga moje porodice u svetskoj revoluciji), amely 1969-ben látott napvilágot, s amelyet 1970-ben magyarul az újvidéki Fórum és a budapesti Európa Kiadó is megjelentetett. A regény - amelyet több nyelvre lefordítottak - egy gyermek szemszögéből mutatja be Jugoszlávia hanyatlását a II. világháborús német megszállástól a titói éra különböző állomásaiig. A könyvből színdarab is készült, amelyet Belgrádban betiltottak, Boszniában azonban filmet is forgattak belőle 1971-ben.
Bora Cosic 1932-ben született Zágrábban, családja 1937-ben Belgrádba költözött. Az író ott végezte iskoláit, filozófiából szerzett diplomát, első novellája, a Kuca lopova (Tolvajok háza) 1956-ban jelent meg. A szerb rendőrség zaklatásai elől 1992-ben Belgrádból Horvátországba, az Isztriai-félszigetre, Rovinjba költözött. Ahogy Szerbiában, ugyanúgy Horvátországban is föllépett a nacionalizmus ellen írásaiban.
Ma már Berlinben él és dolgozik. Eddig mintegy 50 könyve jelent meg és számtalan cikke lapokban, folyóiratokban. Legutóbbi, 2005-ben megjelent kötete, az Utazás Alaszkában útikönyvszerűen mutatja be a szerbiai városokat a délszláv háború után. Magyarul a Családom szerepe a világforradalomban című regénye mellett még egy írása olvasható az Időnk Eörsivel című kötetben, amely 2007-ben jelent meg a Noran Kiadónál.
Cosic 2002-ben a Lipcsei Könyvvásár fődíjasa lett és megkapta a Günter Grass Alapítványtól az Albatros-díjat.
