Január 17-én kedden 18 órától a Műcsarnokban Bittner Dóra (Jayanthi Subramaniam tanítványa) Bharatanatyam-költeményt ad elő (dél-indiai tradicionális szólótánc).
Ezután Nyilas Atilla Ráolvasások könyve című kötetének bemutatója lesz (válogatott és új versek Bittner Dóra rajzaival). Ismerteti: Szakolczay Lajos. A versekből fölolvas Béki István, k.kabai lóránt, Mándoki György, Nyilas Attila, Turányi Tamás, Zemlényi Attila. Az estet vezeti: Csobánka Zsuzsa.
Nemrégiben adtunk hírt Nyilas Attilának egy másik verseskötetéről is: a költő (némileg szokatlan módon) gyakorlatilag egy időben két verseskötetet is megjelentetett, az Itemről szóló írásunk ITT olvasható.
Pócs Éva fülszövege: ?A ?Ráolvasások könyvét? tartja kezében az olvasó. Mit is jelent ráolvasni? A szó mágikus erejével hatni; vagy, mint a ráolvasások egyik amerikai kutatója mondta: ennek segítségével képes a varázsló a jövendőt szándékának megfelelően alakítani. A ráolvasás a mágusok, javasok kezén, egy hagyományos rituálé kereteiben elmondva esőt hozhat, betegséget gyógyíthat, elűzheti a kártevőket a háztól ? legalábbis a benne hívők tudása szerint. ?Árpám múlj el!?, vagy ?Patkány mars!? ? mondják a legegyszerűbb ráolvasások; legtöbbször azonban ennél költőibb szövegekről van szó. Mint Jakob Grimm oly szemléletesen megfogalmazta: a ?szavak hathatósságához az szükséges, hogy kötött, ünnepélyesen megformált szavak legyenek.? Egy 1635-ös kézirat szerint ?az élő Istennek szent parancsolatjával, Bódogasszonnak szent igéjével? mondja a varázsló szövegét, tehát szép szavakat mond, költői nyelven.
Nyilas Atilla kötetében nem ?valódi? ráolvasásokkal, szükséghelyzet szülte mágikus szavakkal találkozunk, hanem a költészet szférájába emelt ráolvasás-allúziókkal. Ezek nem ?hasznos? szavak, hanem már csakis szép szavak, ?tiszta? költészet, amelynek azonban még nagyobb hatalma lehet, mivel költő mondja a szép szavakat. Verseivel nem betegséget gyógyít, nem a férget űzi el a háztól, mégis, miközben szép szavaival a költészet régiójába emel, ?mintha?-ráolvasásaival visszautal a költészet archaikus, mágikus attitűdjeire. Így tesz, amikor a szó hatalmával játszva megidézi a természetet befolyásoló varázslót, aki a rovarokat maga köré tudja gyűjteni, vagy amikor imáinak, fohászainak litániaszerű felsorolásaival a mágikus kívánságok természetátalakító hatalmára emlékeztet. Meggyónni való ?gyávaságainak? felsorolása, vagy ismétléses névjátékai egyaránt régi varázsigéink jellegzetes ismételgető, nyomatékosító gondolatpárhuzamos szerkezeteit idézik. Egyik ?ráolvasására? utalva, a hajdani varázslók módjára a ?semmivel? szemben létrehozza a ?van?-t: vagyis (Csokonai szép szavaival) a ?semmiből világokat? teremt, a költészet világát.?
A költő honlapja ITT.
