 |
Azt mondta, az ember azért boldogtalan, mert nem tudja, hogy boldog.
Ezek szerint ő tudta. 79 éven át mosolygott rá szélesen, vállrántva az életre.
A valóságot a humoron szűrte át. Az irónián, az olykor kíméletlen őszinteségen, az illúziók és tabuk nélküli szókimondáson. Egy maga teremtette jelképes világon. Egy Hernádi-szűrőn.
Nagy író volt, nagy költő, és szerencsére egész életében egy nagy gyerek. Mesélte, kiskorában az udvarukban felépített kisvasúton utazott körbe-körbe, aztán később felnőttként is imádott vonatozni, Miskolcról Lillafüredre.
Jancsóról, fél életén át hozzánőtt "ikertestvéréről" azt nyilatkozta: "Negyven éve együtt gondolkodunk, beszélgetünk, minden ebből születik. Mit kellene még ezen kívül csinálni?"
Együtt szegénylegényeket teremtettek, csendőröket és szerencsétlen lányokat, géppisztolyosokat, öltönyösöket, katonákat, végül Kapát és Pepét. Kifigurázták a halált is, megbeszélték egymással és mindannyiunkkal, hogy a világ elviselhetetlen, de azért jól van így.
Kossuth-díjas volt, József Attila-díjas. Mindenki ismerte.
Egyszer azt mondta egy írótársáról: "Örök érvénnyel mond nemet a sátánra és igent istenre". Azt hiszem, valahogy ő is így volt vele. Életigenlése örökérvényű.
Búcsúzunk Tőled, Hernádi Gyula.
Dr. Bozóki András
kulturális miniszter
Hernádi Gyula író
Oroszvár (ma Szlovákia), 1926. augusztus 23.
Tanulmányok: Budapesti Orvostudományi Egyetem
A II. világháborúban levente, 1945-47 a Szovjetunióban hadifogoly, majd tisztviselő, vállalati közgazdász. 1954- jelennek meg írásai a Csillagban, a Dunántúlban, a Jelenkorban. Jancsó Miklós filmjeinek forgatókönyvírója (első közös filmjük: Oldás és kötés, 1964). 1979-83 a Népszínház vezető dramaturgja, 1983-85 a kecskeméti Katona József Színház művészeti vezetője, 1989-91 az Új Idő szerkesztőbizottságának tagja. A Harmadik Szem szerkesztőbizottságának elnöke. 1991- a Független Magyar Írók Szövetségének elnöke. 1991-96 a Boldogság Párt vezetőségi tagja, majd elnöke. 1992- a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1996- az elnökség tagja.
Díjak, elismerések: József Attila-díj (1976), Szép Ernő-díj, Alternatív Kossuth-díj (1996)
Főbb művei: A péntek lépcsőin (kisregény, 1959), Deszkakolostor (elbeszélések, 1959), Folyosók, (regény, 1966), Száraz barokk (elbeszélések, 1967), Sirokkó (regény, 1969), Az erőd (regény, 1971), Logikai kapuk (elbeszélések, 1974), Falanszter (dráma, 1974), Vörös rekviem (regény, 1975), Fivérem a holnap (drámák, 1976), Az ég bútorai (elbeszélések, 1976), Jézus Krisztus horoszkópja (elbeszélések, 1977), A tolmács (dráma, 1977), Az elnökasszony (regény, 1978), Szép magyar tragédia (dráma, 1978), Vitam et sanguinem (filmregény, 1978), Borotvált tabló (regény, 1980), Hasfelmetsző Jack (regény, 1981), A hülyeség csontritkulása (drámák, 1981), Kiáltás és kiáltás (regény, 1981), Drakula (regény, 1983), Frankenstein (regény, 1984), Fantomas (regény, 1985), A boldogság templomai (regény, 1986), Hátamon fekve szaladgálok (elbeszélések, 1987), Jancsó Miklós szeretői (regény, 1988), A nagy fogamzásgátló (regény, 1989), Királyi vadászat (drámák, 1989), Lélekvándorlás (1990), Isten a konyhában vérzik (versek, 1991), A halál halála (1992), A boldogság boldogsága (1994), Egri csillagok háborúja (1994), drámák: Drakula, Hagyaték, Dogma, Szörnyek évadja, Lélekvándorlás
|
