Egyszer volt, hol nem volt, még hetedhét országon is túl, volt egy szép tarka madár. Annak a neve volt, de még ma is az: büdösbanka. Amint repdesett jobbra-balra, erre-arra, hát látott egy helyen egy gyönyörű, ügyes fészket. Megnézegette alaposan, s elkezdte kérdezni a többi madártól: - Ez a fészek milyen madáré? Ki csinálta ezt? Milyen ügyesen meg van csinálva! Azt mondta neki a többi madár: - Ez a szarka fészke, ő csinálta ezt, a szarka. Na, hát akkor a büdösbanka addig ment, amíg találkozott a szarkával, s megkérdezte tőle: - Maga csinálta ezt a fészket? Azt mondta rá a szarka: - Én. - Legyen szíves - azt mondja neki a büdösbanka -, segítsen nekem, csináljunk nekem is egy olyan ügyes fészket. Tanítson meg engem is, megfizetem jól. A szarka hajlandó volt. - No - azt mondja -, gyere, menjünk, gyűjtsünk anyagot. Elmentek, s hordtak oda tövist, ágakat, szalmát s ami kellett, mindenfélét. Mikor mindent összehordtak, akkor keresett egy alkalmas helyet a szarka, ahova a fészket rakja. Azt mondja a büdösbankának: - Na, nézz ide! Elvett egy ágat. - Ezt tedd csak így is s csak úgy is. Akkor azt mondta a büdösbanka: - Tudom, tudom. Akkor vett egy másik ágat. - Na, csak így, csak úgy. A banka megint azt mondta: - Tudom, tudom. A harmadik ágat is vette. - Csak így, csak úgy. - Tudom, tudom. A harmadiknál, a negyediknél már kezdett feltűnni a szarkának: "Ni te, mindenre csak azt mondja, hogy tudom, tudom!" Ötször, hatszor, hétszer, nyolcszor mind mondogatta a büdösbanka, s mikor meggyűlt a szarkában a méreg - még csak az alja volt meg a fészeknek, még csak ilyen alakú volt, ni, mint nekem a tenyerem -, megharagudott a szarka, s azt mondja a büdösbankának: - Na, ha tudod, akkor csináld magad! Elrepült a szarka, s a büdösbanka ott maradt. Ma is, ha valaki valahol lát egy büdösbankafészket, az csak tenyérnyi, még le is hengergőznek a tojások róla. Amikor kikölti a kicsi madarakat, úgy kell odafogózzanak a fészek fenekére, nehogy lehengeredjenek, mert amelyik lehengeredik, az visszamászni többet nem tud. A büdösbankának hát úgy maradt a fészke, ahogy hagyta a szarka, mikor megharagudott. Azóta is úgy él, éldegél, ahogy lehet.
