Chaim Potok: November a küszöbön

Chaim Potok rabbi, író és filozófus 1929-ben született New Yorkban. Szülei vallásos iskolába járatták, a Yeshiva Egyetemen végzett angol irodalom szakon, 25 évesen már felszentelt rabbi volt. 16 éves korában kezdett írni, első regénye A kiválasztott. Potokot meglepte a könyv sikere, nem gondolta volna, hogy ennyi embert fog érdekelni két zsidó fiú története. A regény a New York Times toplistáján volt több mint fél évig, és jelölték a Nemzetközi Könyv-díjra is.  Két évvel később a második regényét már rögtön 100 ezer példányban nyomták ki.

 

 

Potok műveinek központi témája az ortodox zsidó közösség élete és kultúrája, a zsidóság és a modern társadalom értékei és kultúrája közti feszültség. Legújabb könyve, a November küszöbén némiképp kilóg a Potok művek sorából, mert nem annyira regény, mint inkább szociográfia. A Szlepak család torokszorító krónikája ezzel együtt is vetekszik a legizgalmasabb családregényekkel. Chaim Potok hihetetlen kutatómunkát végzett, könyvében mikroszkopikus pontossággal rajzolja meg az orosz-szovjet mindennapokat, azok tárgyi, földrajzi, emberi közegét, az orosz-zsidó együttélés érzékeny rezdüléseit. A zsidóságnak a kommunizmusban játszott történetére épül rá az egykori Szovjetunió politikai boszorkánykonyhájának, a sztálini hatalomgyakorlásnak a leírása, amely a XX. század egyik legdöbbenetesebb históriája. Becslések szerint Sztálin több oroszt ölt meg a '30-as években, mint Hitler a második világháborúban. A szerző foglalkozik a sztálini antiszemitizmussal is, ami szervesen illeszkedett az orosz történelem hagyományaiba, ahogy az orosz-szovjet-zsidó ellenzék tevékenységének is fellelhetők a történelmi előzményei.

 

 

A zsidókkal szembeni "fogd meg, ereszd meg"-politika Sztálin halála után is folytatódott. A hatvanas évek elején például a gazdasági bűncselekmények elleni kampányban több mint ötszáz pert folytattak sikkasztás, valutával üzérkedés, megvesztegetés és külföldiekkel való kapcsolattartás ügyében, 117 személyt ítéltek halálra, köztük 91 zsidót, mely tényben nemcsak a zsidók kiemelkedő gazdasági szerepvállalása, hanem a szovjet sajtó által gerjesztett antiszemitizmus is szerepet játszhatott. A Szovjetunió tehát "hol előre-, hol hátralépett a zsidókkal való kapcsolatában, egyszer felmelegedett irántuk, másszor fagyos közönnyel bojkottálta őket. Akár a cári időkben, béke és háború szédítő politikája folyt, elfogadás és elutasítás. A klasszikus, bénító orosz kétlelkűség". Hruscsov például nem volt antiszemita, de úgy látta, hogy a zsidókat "túl könnyen magához vonzza a cionizmus és a burzsoá nacionalizmus, messze túl intelligensek, túlságosan gyorsak a kollektív munka és a csoportfegyelem elkerülésében, túl hajlamosak kihasználni a nem zsidókat, túl buzgón igyekeznek egyetemre járni, túlságosan individualisták. Deviánsak. A legjobb pusztán megtűrni és úgy is kezelni őket mint marginális népcsoportot, amely sohasem lehet képes a szovjet élet főáramába bekerülni". Mindez a zsidókban is fokozatosan alakította ki a zsidó öntudatot, s az országban a történelmi idők óta létező antiszemitizmus tényleg önálló néppé tette őket. Mely nép egy része aztán mindent elkövetett annak érdekében, hogy elhagyhassa a Szovjetuniót. Így játszott a zsidó ellenzék felbecsülhetetlen szerepet a hatalmas birodalom felbomlásában.

 

 

Ezt a folyamatot mutatja tehát be Chaim Potok a zsidó Vologya és Mása Szlepak lenyűgöző élettörténetén keresztül. A kiválasztott és A nevem Asher Lev világhírű szerzőjének páratlanul izgalmas, számos nyelven megjelenő új regénye apa és fia regényesen viharos életét mutatja be, miközben a Szlepak család krónikája a Szovjetunió teljes történetét is felvázolja. A nagyapa, Szolomon Szlepak katonai vezetőből lett diplomatává. Hithű kommunistaként nevelt Vologya fia könnyedén beilleszkedik a moszkvai elit világába. Ám amikor felismeri a rendszer hazugságait, bámészkodóból mozgalmárrá lép elő, fokozatosan ellenzékivé válik, sőt a zsidó ellenzék hőse lesz, hogy akár élete kockáztatásával is, de megváltoztassa a világot.