(MTI) - 2010-ben még 701, 2011-ben már csak 654 regény alkotta az őszi termést, így a csökkenés tendenciának mondható, ez a Livres Hebdo értékelése szerint azt jelzi, hogy a nehéz gazdasági helyzetben óvatosak a kiadók.
Az első félévben a francia regények száma 2 százalékkal csökkent 2011-hez képest, 435-ről 426-ra. Az elsőkönyves szerzők számának apadása már 2007 óta tart, ezúttal 69-en jelentkeztek először saját művel az írói pályán, 2011-ben 74-en voltak. A külföld jelenléte szinte változatlan: tavaly 219 határon túli szerző került új művel a francia könyvespolcokra, idén 220 a bejelentett külföldi regények száma.
A legnagyobb várakozást kiváltó művek között szerepel Laurent Binet Rien ne se passe comme prévu, azaz Minden másként történik, mint várták című naplója az új francia elnök, Francois Hollande választási kampányáról, amelyet a Grasset kiadó jelentet meg. A szerző, aki 2010-ben elnyerte a legjobb elsőkönyvest megillető Goncourt-díjat, az Elysée-palota meghódításának kulisszatitkait ígéri.
Laurent Gaudé Pour seul cortege című, Nagy Sándorról szóló munkáját az Actes Sud adja ki, Olivier Adam Les lisieres című könyvét a Flammarion a népi rétegekről szóló erőteljes regényként harangozta be.
Philippe Claudel, aki a Goncourt-díjat odaítélő grémium új tagja is egyben, lotaringiai múltjának élményeiből merít Parfums című regényében, amelyet a Stock kiadó dob a piacra.
Két ismert író már a cím tömörségével is párbajt vív: Jean Echenoz 14 című munkája az Éditions de Minuit, Philippe Djian regénye, az OH a Gallimard listáján szerepel. Az 1999 évi Goncourt-díjas Echenoz művében a történet 1914 nyarának általános mozgósításával kezdődik és öt bevonult fiatalember sorsát követi, míg egy nő kettejük visszatérését várja. Djian hősnője körül minden megreped, mint az a váza, amelyet a regény elején ejt le, a nő a halál és a szex aggasztó spiráljába kerül.
A külföldi művek sorában a Harry Potter-sorozat szerzője, J. K. Rowling első felnőttek számára írt könyve számíthat a legnagyobb érdeklődésre, ezt a Grasset jelenteti meg. A Nobel-díjas Toni Morrison az 1950-es évek Amerikájába látogat, a faji elkülönítés, szegregáció világát járja körül Home című regényében, Christian Bourgeois kiadásában.