Csaplár: a demokrácia alapelve a "megtehetném, de mégse teszem"

Irodalom

(MTI) A Szépírók Társasága elnökének írását ugyanúgy az irodalmijelen.hu közölte, mint korábban Szőcs Géza kulturális államtitkár ugyanerre az ügyre reflektáló interjúját.
    

Válaszlevelében Csaplár Vilmos arra is kitért, hogy a díjat jelölő bizottságba az általa elnökölt írószervezet ugyan Györe Balázst delegálta, de Szőcs Géza őt nevezte néven az Irodalmi Jelennek adott interjújában, s ezért "személyes érintettsége okán" az ő tiszte megszólalni.
    
Mint emlékeztetett: a szakmai középdíjak adományozásának szabályozásában az Antall-kormány idején alakult ki "az irodalmi szakmai terepen" az a gyakorlat, hogy 26 helyett 13 jelölt van, és a mindenkori szaktárca az általa összehívott szakmai bizottság jelöléseit elfogadja. Ritkán, több évente egyszer-egyszer fordult elő, hogy egy-egy nevet lecseréltek ? tette hozzá Csaplár Vilmos, aki erre utalva fogalmazott úgy, hogy "ennek is megvan a logikája". 
    
"A demokrácia egyik alapelve a 'megtehetném, de mégse teszem'. A szaktárca vezetőjének van sok más alkalma arra, hogy egyedül döntsön, mert döntenie kell" ? olvasható a kulturális államtitkárhoz intézett nyílt levélben.
    
Csaplár Vilmos az idei József Attila-díjak ügyében kialakult polémiára reagálva visszaidézte, hogy mintegy egy éve Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszterrel megállapodtak, hogy a szaktárca és a reprezentatív írószervezetek tárgyalássorozatba kezdenek a két felet érintő témákról. "A miniszter úr a jelen lévő kabinetfőnökét, Schmidt Ágotát nevezte ki a tárgyalások koordinátorává. Két tárgyalás zajlott le. A másodiknak kifejezetten az volt a témája, hogy a szaktárcának hamarosan be kell nyújtania a kormánynak a szakmai középdíjak adományozási rendjére vonatkozó javaslatait. A kormány részéről jelen volt Schmidt Ágota kabinetfőnök, Hammerstein Judit kulturális államtitkár-helyettes, Boros Géza művészeti főosztályvezető. Külön meghívottként L. Simon László az országgyűlés kulturális bizottságának elnöke. Kidolgoztunk közösen egy javaslatot, melynek a leglényegesebb pontja az volt, hogy a miniszter a szakmai középdíjak egységesített jelölőbizottságába delegál szavazati joggal egy kormányzati személyt, cserébe elfogadja a bizottság döntéseit" ? írta nyílt levelében Csaplár Vilmos. Mint megjegyezte: tudomása szerint ez a javaslat, "amely akkor sürgetőnek látszott, azóta se került a kormány elé".
    
Nyílt levelét két kérdéssel zárja a Szépírók Társaságának elnöke. Egyrészt azt tudakolja, hogy "mi van ezzel a közös javaslattal", milyen elképzelések vannak a szaktárca részéről. Másrészt ? az Irodalmi Jelenben megjelent Szőcs Géza-interjú egyik megjegyzésére utalva ? azt kérdezi: miért nem a kulturáért felelős államtitkár kezdeményezte azt a tárgyalást, amelyet az államtitkár utólag hiányol, s amelyen azért vehettek volna részt, hogy elejét vegyék a mostani vitának.
    
Az aradi irodalmi folyóirat internetes kiadásában Szőcs Géza ? aki korábban a lap munkatársa volt ? felidézte: az írószervezetek javaslatai alapján 13 embernek kellett volna megkapnia a József Attila-díjat. "Ebből a 13-ból személyes döntésem alapján 6 alkotó nevét hátrább soroltam és beemeltem helyettük 6 másik nevet. Honnan? Arról a listáról, amelyen ugyancsak az írószervezetek jelöltjei szerepeltek, de még nem rangsorolva. (Tehát nem 'listán kívülről' kerestem új neveket)" ? fogalmazott az államtitkár.
    
Hétfőn nyolc írószervezet, az Erdélyi Magyar Írók Ligája, a Fiatal Írók Szövetsége, az Írók Szakszervezete, a József Attila Kör (JAK), a MAOE ? Irodalmi tagozat, a Magyar Írószövetség, a Magyar Műfordítók Egyesülete és a Szépírók Társasága hétfőn fordult nyílt levélben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetőihez. A dokumentumban azt kifogásolták, hogy idén a kuratórium jelöltjei közül hat helyett másoknak adományozta a tárca a kitüntetést. Mint fogalmaztak: megdöbbenve értesültek arról, hogy idén a 13 főt tartalmazó jelölti listán a tavalyi négyhez képest már hat helyen történt változás, ami példátlan a díj történetében. Felidézték, már tavaly sem tudták felvállalni, hogy a 13 odaítélendő kitüntetésre a 13 helyett 26 főt jelöljenek, mert úgy vélik, így a nyilvánosság számára ellenőrizhetetlen mechanizmusok szerint áll össze a kitüntetettek végső névsora, és ezzel sérül a szakma szuverenitása.
    
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium minisztériuma keddi közleménye úgy fogalmazott: valamennyi József Attila-díjjal kitüntetett alkotó mögött komoly szakmai teljesítmény áll, ezért méltatlan a díj adományozása körül gerjesztett vita.
    
A minisztérium közleményében emlékeztetett arra, hogy idén a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából 17 kategóriában 105 művész teljesítményét ismerte el a nemzeti erőforrás miniszter. Az egyes kategóriákban kiosztott díjakat elbíráló 17 kuratórium tagjait arra kérte a miniszter, hogy tegyenek a kiosztható díjak számának kétszeresére javaslatot. Ennek "a tizenhét kuratórium közül csupán a szépírói teljesítményeket jutalmazó József Anettila-díjra beérkezett felterjesztéseket elbíráló, a magyar írószervezetek delegáltjaiból álló kuratórium nem tett eleget" ? olvasható a dokumentumban.