(MTI) - Mint elmondta, a könyv annak a tudományos tanácskozásnak az előadásait tartalmazza, amelyet a XVIII. századi költő halálának 200. évfordulója alkalmából rendeztek 2005-ben.
A Károli Gáspár Református Egyetemen tartott kétnapos irodalmi konferencia 18 előadójának tanulmányai három téma köré csoportosulnak: egyes írások a fiatalon elhunyt költő irodalomtörténeti jelentőségét tárják fel, mások műelemzéseket tartalmaznak, számos tanulmány pedig a Csokonai-művek és a népköltészet viszonyát vizsgálja.
Hermann Zoltán hangsúlyozta: az elmúlt tíz évben egyre többen kezdtek el Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) életének és munkásságának kutatásával foglalkozni. Erre utal, hogy a tanácskozáson az irodalomtudomány szakemberei mellett számos egyetemista is részt vett - tette hozzá.
A Ráció Kiadó gondozásában megjelent, több mint 300 oldalas könyv a klasszikusok ápolására létrehozott Ráció-Tudomány sorozat tizedik köteteként látott napvilágot.
A kötetben szerepel - mások mellett - Dávidházi Péternek, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete vezetőjének, Köllős Imola néprajzkutatónak és Petrőczi Éva költőnek egy-egy írása is.
A Károli Gáspár Református Egyetemen tartott kétnapos irodalmi konferencia 18 előadójának tanulmányai három téma köré csoportosulnak: egyes írások a fiatalon elhunyt költő irodalomtörténeti jelentőségét tárják fel, mások műelemzéseket tartalmaznak, számos tanulmány pedig a Csokonai-művek és a népköltészet viszonyát vizsgálja.
Hermann Zoltán hangsúlyozta: az elmúlt tíz évben egyre többen kezdtek el Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) életének és munkásságának kutatásával foglalkozni. Erre utal, hogy a tanácskozáson az irodalomtudomány szakemberei mellett számos egyetemista is részt vett - tette hozzá.
A Ráció Kiadó gondozásában megjelent, több mint 300 oldalas könyv a klasszikusok ápolására létrehozott Ráció-Tudomány sorozat tizedik köteteként látott napvilágot.
A kötetben szerepel - mások mellett - Dávidházi Péternek, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete vezetőjének, Köllős Imola néprajzkutatónak és Petrőczi Éva költőnek egy-egy írása is.
