A déli harangszó után Csoóri Sándor Anyám szavai című versével indul az ünnepi program, Rátóti Zoltán előadásában. Az egész napos műsort, élő adásokat (Hattól nyolcig, Kívánságkosár), át- meg átszövik a versek, miközben dokumentum- és portréfilmek, illetve az író forgatókönyvéből készült játékfilm segítségével idézik fel Csoóri Sándor életművének főbb állomásait.
A Duna Televízió Szerelmes földrajz című, 16.20-kor kezdődő ismeretterjesztő sorozatában gyermekkora fontos helyszíneire, Zámolyra és Pápára emlékezik Csoóri Sándor. "Zámolyon születtem, tizenkét évig itt éltem a faluban. Minden olyan elemi élményt, amit egy fiatal gyerek magába összeszedhet, azt itt szedtem össze. Mindent, amit a paraszti életről tudni kell. Hallgattam az öregeket, a történeteket. Ugyanúgy dolgoztam, mint a többi fiú, hol az állatokkal, hol kint a mezőn. Innét éreztem meg, hogy van egy világ, s ezen a világon túl még lehet egy másik világ is. nagyon ritkán fölmehettünk a református templom tornyába, s onnan a magasból egészen másként mutatott Zámoly tájéka. Pápára pedig azért gondoltam, hogy elmehetnénk, mert minden, ami a szellemi világhoz tartozik, az ott érintett meg."
Harangok zúgnak bennem - egy óra Csoóri Sándorral címmel 20 órakor a Duna Televízió külön erre az alkalomra készített műsorát láthatják. A költő legutóbbi verseskötete Harangok zúgnak bennem címmel jelent meg 2009-ben. Most a címadó vers szellemében Pálfy G. István beszélget a költővel pályájáról, életművéről, ars poeticájáról.
A jövő szökevénye: Csoóri Sándor címmel 20.55-kor látható műsorban Görömbei András akadémikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár osztja meg velünk gondolatait Csoóri Sándorról, elemezve az életművet. A műsorban elhangzó verseket a költő előadásában hallhatjuk.
A születésnapot a Tízezer nap című film vetítésével zárják a Duna Televízióban, melynek rendezője Kósa Ferenc, operatőre Sára Sándor, írója - Kósa Ferenccel és Gyöngyössy Imrével - az ünnepelt, Csoóri Sándor volt. A nagy gonddal készült filmnek mostoha sors jutott: bár már 1965 nyarán elkészült, csak két év késéssel juthatott a közönség elé. Az alkotók ugyanis szociografikus szemlélettel, hosszú országjárás, gyűjtőmunka után készítették el a Tízezer napot, amely egy családtörténeten keresztül ábrázolta a magyar falu, parasztság három évtizednyi drámáját. Amikor mégis bemutathatták a filmet, óriási sikert aratott: az 1967-es cannes-i filmfesztiválon elnyerte a legjobb rendezés díját. Példa és kiindulópont vált belőle. A kritikusok, esztéták a bartóki modell filmművészeti megvalósulását emlegették. A nemrég elhunyt Gyurkó László író, újságíró találó megállapításával: "... ahogy Bartók nem a népdalra építette zenéjét, hanem a népdalt építette bele művészetébe, Kósa is anyagnak tekinti a 'natúr' szereplőket, 'natúr' dialógusokat. Igen, a módszer valóban bartóki."
