Az egri városi könyvtár lett az Év könyvtára

Irodalom


gordon_eger_evkonyvtara.jpg
Schneider Márta és Tőzsér Istvánné Géczi Andrea

"Ebben a könyvtárban az emberi kapcsolatok állnak a középpontban" - jelentette ki a cím átadásakor Schneider Márta, aki szerint a pályázatból egyértelműen érezhető az is, hogy a munkatársak büszkék arra, hogy ebben az intézményben dolgozhatnak.

 
"Nagy öröm nekünk ez a cím, rengeteg munkánk van benne" - mondta Tőzsér Istvánné Géczi Andrea. Az igazgató tájékoztatása szerint a könyvtárat az teszi különlegessé, hogy sokrétű és fontos szolgáltatásokat kínálnak a kistelepüléseknek, ugyanakkor számtalan szokatlan programot is szerveznek, ami igen népszerű a lakosság körében. Ehhez szerinte nélkülözhetetlen az a kreatív csapat, amely szívvel-lélekkel dolgozik a könyvtárban.
 
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Könyvtári Osztálya és a könyvtáros szakmai szervezetek (Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Informatikai és Könyvtári Szövetség) kezdeményezésére a szaktárca 1996-ban hirdetett először pályázatot az "Év könyvtára" kitüntető cím elnyerésre.
 
A címre a korszerű működési formákat alkalmazó, a minőségfejlesztési programok eredményeit alkalmazó, magas szintű könyvtári szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak pályázhatnak. 2006 óta az OKM a könyvtárhasználókat is bevonta a pályázó könyvtárak értékelésébe. A Könyvtári Intézet honlapján található, online kitölthető kérdőív segítségével mondhatták el véleményüket a könyvtárakról, és tehettek javaslatot az Év könyvtára cím adományozására.
 
A beérkezett pályázatokat a könyvtáros szakmai szervezetek által delegált szakértők a szaktárca könyvtári osztályának munkatársaival együtt értékelik, és közösen tesznek javaslatot a miniszternek a cím adományozására.
 
Az idei pályázaton a szakmai bíráló bizottság egyhangúlag az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárat javasolta az Év Könyvtára 2008 cím elnyerésére. Indoklásuk szerint az elmúlt években a könyvtár vezetése olyan szervezeti kultúrát alakított ki, amellyel rendkívül hatékonyan működtetik az intézményt, és a könyvtári szolgáltatásokat. Igyekeznek mindenkivel személyre szabottan kommunikálni, ehhez felhasználják a hagyományos és az elektronikus tájékoztatás minden eszközét, és nem riadnak vissza a könyvtárban talán szokatlannak tűnő eszközöktől sem. (Véradást szerveztek azzal a céllal, hogy Guinness rekordot állítsanak fel, könyvtár-túrára hívták az érdeklődőket a Kulturális Örökség Napjain, baba olvasójegyet hoztak létre, nagyi-net tanfolyamot szerveztek, stb.)
 
1996 óta a következő könyvtárak nyerték el a címet:
1996 Gödöllői Városi Könyvtár
1997 Katona József Könyvtár, Kecskemét
1998 Városi Könyvtár, Tiszaújváros
1999 Kiskunhalasi Városi Könyvtár
2000 Huszár Gál Városi Könyvtár, Mosonmagyaróvár
2001 Kresznerics Ferenc Könyvtár, Celldömölk
2002 Hírközlési Felügyelet Információs Központ és Könyvtár, Budapest
2003 Halis István Városi Könyvtár, Nagykanizsa.
2004 Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
2005 Solymár Imre Városi Könyvtár, Bonyhád
2006 Fejér György Városi Könyvtár, Keszthely
2007 Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Központi Könyvtár, Szombathely
2008 Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Eger