A török után maradt magyarországi pusztaságra Mária Terézia hívására jöttek betelepülők több német tartományból. Az óbudai Zichy-uradalomba a 17. század legvégén érkeztek az első sváb telepesek, de száz évvel később már ők voltak a város jómódú, németül beszélő polgárai, a ?braunhaxlerek?. Ahhoz, hogy ilyen gyorsan beilleszkedtek, sőt meggazdagodtak, kétségtelenül az otthonról hozott ? vagy talán velük született ? takarékosság és a hagyományok precíz továbbadása is hozzájárult. Ezeket a tradíciókat, a háztartás, a főzés, a tartósítás, az ünnepek, a terítés és az asztal körüli gondolkodás praktikáit őrizte meg Gálosfai Jenőné szinte érintetlenül ? emlékezve mindarra, amit a nagymama, ?az Omi? mellett kislányként elsajátított.
A kötetben összekapcsolódik a történeti áttekintés, az egyes ételek leírása és a személyes emlékezés varázsa. Felidézi például azt a játékot, amikor disznóvágáskor a felnőttek a kicsik örömére, titokban mogyorót, almát, diót töltöttek a disznó hasába, hogy a felvágás nagy pillanatában onnan guruljon ki a sok finomság. Gálosfai Jenőné leírásában ínyencség lesz a rántott leves, ami a háború idején sok gyerek életét mentette meg, a reggelire kapott tejleves, vagy a nagyböjt idején készített hagymás-ecetes hering.
Az óbudai családoktól gyűjtött, sokszor még gótbetűs receptkönyvek és a szerző gyerekkori tapasztalatai a sváb családok működéséről, a vendéglős óbudaiak mindennapjairól felbecsülhetetlen értékek. A szerző nem csak azt írja le, milyen napirendet követtek az óbudai családok, hogyan hatott egymásra a német és a zsidó polgárok konyhaművészete, mit volt szabad és mit nem enni, inni vagy csinálni egy-egy ünnep idején, mivel terítettek a háziasszonyok karácsonykor és egyszerű napokon, de még azt is, hogy ő maga hogyan tudta továbbvinni ezeket a gyerekkorban szerzett élményeket a 20. század zavarosabb időszakaira. A hagyományok megtartásán, a történeti dokumentumok összegyűjtésén túl minduntalan átsejlenek egy tüneményes személyiség, egy bölcs asszony félmondatai a változásról és az állandóságról, az asztal, az étel, a család, a közösség erejéről.
