Életművészet és más művészetek

Irodalom

"Olyan filozófia ez, mely életfilozófiának tekinti magát, filozófiának egy szabad mezőben, az életen való keresztüljutás, az élet nyomorúságával szembeni belső felvértezettség művészetének. A filozófia ezt úgy nevezi: boldog élet. Ám boldogságon az élet elkerülhetetlen boldogtalanságának elviselését, méghozzá könnyűszerrel történő elviselését érti. Ennek a filozófiának a magva a rendíthetetlenség és az önuralom, a szenvedélyek, az affektusok fölötti uralom képzete. Ennek azonban az az előfeltétele, hogy az ember képes legyen ura lenni önmagának. A keresztény gondolkodók az antik, pogány filozófia elleni támadásukat éppen erre a pontra összpontosították, és kiemelték, hogy az ember egyáltalán nem ura önmagának. A pszichoanalízis igazolja ezt a diagnózist. Azok a filozófiai írók pedig, akikhez én kötődöm, a francia moralisták, a hősiességnek és a kudarcnak, a helytállásnak és csődöt mondásnak, az ember, a modern szubjektum nagyságának és nyomorúságának ezt az ellentétét tárgyalják."

TARTALOM:

Gondolatok filozófia és művészet viszonyáról
Semmi különös. A fluxusról
A vortexről
Szinte semmi
A western mint civilvallás
Életművészet
Filozófia a művészeti főiskolán
Egyszerűvé válni
Lenin diszkontba megy
A nadrágzseb
Életművészet, újra a szemlén

Filozófia nyílt mezőn (Beszélgetés)

Magyarul megjelent könyvei:
Kísérletek és tévelygések. A filozófiától a művészetig és vissza. Budapest, BAE-Balassi, 1995.
Mi a filozófia? Budapest, Palatinus, 2004.