Az 1935-ben született író kimagasló jelentőségű műve, The Oxford History of Hungarian Literture. From the Earliest Times to the Present, 1984-ben jelent meg. Az angliai magyar emigráció intellektuális fórumának, a londoni Szepsi Csombor Körnek (1964-1989) is az elnöke volt. Írok, tehát vagyok - emigráns napjaim múlása, 1971-1981 című önéletrajzi írása 2005-ben a Kortárs Kiadó gondozásában látott napvilágot.
"Czigány Lóránt Londonban élő magyar irodalomtörténész nevét mára jól ismeri a magyarországi szellemi élet és még jobban a nyugati világban szétszórtan élő magyar humán értelmiség. Egyike azoknak, akik már igen korán felismerték, hogy az emigrációban élő íróknak és tudósoknak személyre szóló feladataik lehetnek a nemzeti kultúra ápolásában, és e feladatok megoldása során párbeszédet kell kezdeményezniök a magyar- országi kulturális élet képviselőivel - írta Czigány Lórántról Pomogáts Béla Az irodalmi nemzet szószólója című munkájában.
"A fiatal szegedi egyetemi hallgató, mint nemzetőr vett részt a forradalmi eseményekben, a második szovjet katonai intervenció után menekült Angliába: Oxfordban és Londonban végezte egyetemi tanulmányait. Dolgozott a British Múzeum könyvtárában, egyetemi vendégtanár volt Berkeley-ben, munkatársa az angol rádió magyar szerkesztőségének és a Timesnak, és egy rövid ideig diplomáciai szolgálatot is ellátott" - folytatja Pomogáts a fentebb idézett munkában.
1990-ben, már Budapesten, adta közre Nézz vissza haraggal! című tanulmánykötetét, ebben az államosított, azaz pártállami fennhatóság alá helyezett magyarországi irodalom kiszolgáltatottságáról és küzdelmeiről, a megalkuvásokról és a helytállás erkölcsi példáiról adott számot. 1994-ben megjelentetett Gyökértelen, mint a zászló nyele című kötetében pedig a nyugati (emigráns) magyar irodalom életéről és nagyegyéniségeiről írott tanulmányainak és kisebb cikkeinek egy részét gyűjtötte össze.
