Elhunyt Gyurkovics Tibor

Irodalom

Gyurkovics Tibor 1931. december 18-án született Budapesten. 1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n - tudható meg a Digitális Irodalmi Akadémia oldaláról.

 
1955-1957 között a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola előadója. 1956-ban a főiskola forradalmi bizottságának elnöke lett, ezért később meghurcolták és elvesztette az állását is. Egy évig kisegítő iskolai tanár Kőbányán, majd 1958-1960 között vezető pszichológusként dolgozott egy gyermekgondozóban. 1960-1968 között Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben pszichológus. Tapasztalatai számos regényében és versében megjelentek.
 
1968-tól írásaiból kezdett élni, bár voltak más kötöttségei is. A Pest Megyei Bíróság igazságügyi szakértője 1966-1970 között, '88-tól '92-ig a veszprémi Petőfi Színház dramaturgja, 1989-1991 között az Új Idő szerkesztőbizottsági tagja. 1991-től a Lyukasóra című tévéműsor állandó résztvevője, 1992-től a Lyukasóra című folyóirat alapítója és szerkesztő bizottsági tagja. 1991-1995 között a Magyar Írókamara társelnöke volt, 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, 1994-ben a magyar labdarúgó-válogatott pszichológusa, 1995-től a Magyar Írók Egyesületének elnöke.
 
Verseket 15 éves kora óta (1946) írt, első költeményeit Hárs László közölte a Népszavában. Mestereinek és példaképeinek Weöres Sándort és Pilinszky Jánost tekintette. Számtalan regény, lírai esszé, színmű és publicisztika is fűződik a nevéhez, ezért nevezte őt Hernádi Gyula a magyar irodalom öttusabajnokának.
 
Gyurkovics Tibor számos rangos irodalmi díj kitüntetettje. Egyebek mellett 1982-ben kapott József Attila-díjat, 1994-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. 1997-ben Magyar Örökség-díjat nyert, illetve 2001-ben a Magyar Művészetért Díjat adományozták neki.