(MTI) Kahlau egyik legkiválóbb tanítványa volt Bertolt Brechtnek a Berlini Művészeti Akadémián, első verseskötetét 1954-ben publikálta. Sokoldalú szerzőként egyaránt írt verseket, prózát, dalszövegeket, forgatókönyveket rádiójátékokhoz és filmekhez. Különösen népszerűek voltak verseskötetei.
Amikor 1957-ben az 1956-os magyarországi felkelés leverését bíráló verseket jelentetett meg, börtönnel fenyegették, ezért aláírt egy dokumentumot, amelyben vállalta, hogy "nem hivatalos munkatársként" együttműködik a Stasival, a keletnémet titkosszolgálattal. 1964-ben felmondta az együttműködést, 1990-ben pedig önként a nyilvánosság elé tárta ügynökmúltját.
Kahlau 1970 és 1980 között a keletnémet PEN-klub elnöke volt, később pedig a keletnémet írószövetség elnökségének a tagja lett. A költőt Usedom szigetén temetik el, ahol 2006 óta élt a családjával.
