(MTI) - Nagy Gáspár jelentős életműve mögött egy feddhetetlen, meg nem alkuvó egyéniség állt, aki vállalta ennek minden magánéleti és politikai következményét - mondta Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke az MTI-nek csütörtökön.
Kalász Márton elmondta: közéleti költővé vált a rendszerváltás után Nagy Gáspár, aki verseiben azt próbálta megírni, amit maga körül látott.
A rendszerváltást megelőző hősies kiállása egész további életét, költészetét meghatározta - fogalmazott az elnök, arra utalva, hogy a Tiszatáj című folyóiratot A fiú naplójából című, 1956-ot idéző vers közlése miatt 1986-ban betiltották.
Kalász Márton ismertetése szerint Nagy Gáspár az Írószövetségben 1981-től választmányi tagként, 1989-től elnökségi tagként tevékenykedett, majd a szervezet titkára lett, versei miatt azonban "legfelsőbb utasításra" leváltották.
Nagy Gáspár 1949. május 4-én, Bérbaltaváron született. Versei 1968-ban jelentek meg először. 1989-ben és 1990-ben az MDF választmányi tagja volt.
Leginkább a közép-kelet-európai helyzet, a magyarság sorsa foglalkoztatta. Szabadrabok című, 1999-ben megjelent gyűjteményes kötete tartalmazza mindazon verseket, amelyeket korábban a cenzorok miatt ki kellett hagynia köteteiből. 2004 óta a Magyar Katolikus Rádió kulturális szerkesztőségét vezette.
Nagy Gáspárt 1977-ben Radnóti-díjjal, 1990-ben József Attila-díjjal, 1993-ban Nagy Imre-emlékplakettel, 1994-ben Kölcsey-díjjal, 1999-ben Balassi Bálint-emlékkarddal, 2000-ben Kossuth-díjjal, 2006-ban Magyar Örökség-díjjal tüntették ki. Életművét egyebek mellett a Koronatűz, a Földi pörök, a Múlik a jövőnk, a Szabadrabok és a Közelebb az életemhez című kötet őrzi.
Kalász Márton elmondta: közéleti költővé vált a rendszerváltás után Nagy Gáspár, aki verseiben azt próbálta megírni, amit maga körül látott.
A rendszerváltást megelőző hősies kiállása egész további életét, költészetét meghatározta - fogalmazott az elnök, arra utalva, hogy a Tiszatáj című folyóiratot A fiú naplójából című, 1956-ot idéző vers közlése miatt 1986-ban betiltották.
Kalász Márton ismertetése szerint Nagy Gáspár az Írószövetségben 1981-től választmányi tagként, 1989-től elnökségi tagként tevékenykedett, majd a szervezet titkára lett, versei miatt azonban "legfelsőbb utasításra" leváltották.
Nagy Gáspár 1949. május 4-én, Bérbaltaváron született. Versei 1968-ban jelentek meg először. 1989-ben és 1990-ben az MDF választmányi tagja volt.
Leginkább a közép-kelet-európai helyzet, a magyarság sorsa foglalkoztatta. Szabadrabok című, 1999-ben megjelent gyűjteményes kötete tartalmazza mindazon verseket, amelyeket korábban a cenzorok miatt ki kellett hagynia köteteiből. 2004 óta a Magyar Katolikus Rádió kulturális szerkesztőségét vezette.
Nagy Gáspárt 1977-ben Radnóti-díjjal, 1990-ben József Attila-díjjal, 1993-ban Nagy Imre-emlékplakettel, 1994-ben Kölcsey-díjjal, 1999-ben Balassi Bálint-emlékkarddal, 2000-ben Kossuth-díjjal, 2006-ban Magyar Örökség-díjjal tüntették ki. Életművét egyebek mellett a Koronatűz, a Földi pörök, a Múlik a jövőnk, a Szabadrabok és a Közelebb az életemhez című kötet őrzi.
