(MTI-Wikipedia) - Elhunyt Szepes Mária író hétfőn, életének 99. évében. A mese és a spirituális irodalom egyik kiemelkedő képviselőjének temetéséről később intézkednek - mondta el az MTI-nek Almási Csaba, a Szepes Mária Alapítvány elnöke. Több könyve számos idegen nyelven is megjelent, egyebek mellett németre, angolra, lengyelre, spanyolra és olaszra fordították műveit. Íróként, dramaturgként több film is fűződik nevéhez. Szepes Mária a Magyar Írószövetség örökös tagja volt, 1972-ben Arany Meteor-díjjal, 1987-ben Galaktika-díjjal, 2001-ben életművéért Arany János-díjjal ismerték el.
A művészettörténet, filozófia és pszichológia végzettségű író nevéhez fűződik többek között A Vörös Oroszlán (1946), a Tükörajtó a tengerben (1976), a Lázadó szerepek (1985), a Mars szekere (1999) című kötet. Számos gyermekkönyvet írt, ő a Pöttyös Panni-regények (1953-73), a Táltos Marci (1979), a Boróka néni kincse (1979), az Eleven képeskönyv (1983) című alkotások szerzője. Spirituális kötetei közé tartozik A mindennapi élet mágiája (1989), a Pszichografológia (1990), A sors és csoda mágiája (1995), A lélek anatómiája (2002).
Apja Papir Sándor (Scherbak Sándor, 1877-1911), színész, anyja Kronémer Mária (1883-1953), énekes-, színésznő, művésznevén Kornai Margit volt. A kis Mária már 3 éves korától gyermekszínészként kezdte pályafutását. Mária a Rökk Szilárd utcai elemi iskolába jár. Már kiskorában Papír Magda néven több némafilmben is játszik, köztük a A megfagyott gyermekben, melyet nevelőapja rendezett. 1925-ben, 17 éves korában balettvizsgát, majd kereskedelmi érettségit tesz, ami után a Walter-féle szemináriumban művészettörténetet, irodalmat, pszichológiát hallgat. Megismerkedik Szepes Béla képzőművész, többszörös atléta- és síbajnokkal, olimpiai ezüstérmessel, akivel 1930. december 24-én össze is házasodnak, ezután veszi fel a Szepes Mária nevet.
1931 januárjában Berlinbe utaznak nászútra, és egyben dolgozni is, újdonsült férje ugyanis több német lapnál volt alkalmazott újságíró és sportkarikaturista. Három évet töltöttek Berlinben. Szepes Mária ezalatt Samuel Gerling professzornál pszichológiát, irodalomtörténetet, összehasonlító vallásfilozófiát tanul, közben karcolatokat ír az Ullstein Berliner Zeitung im Mittag napilapba. Vizsgáit már nem tudja letenni, professzorát a nácik elhurcolják. 1933-ban hazatérnek, a fiatalasszony néhány évig a Budapester Rundschau munkatársa.
1939-ben, Tihanyban, egy rózsakeresztes inspiráció hatására Szepes Mária hozzákezd akkor még novellának indult írásához, amely az idők folyamán legismertebb regénye, majd az egyik legkalandosabb életű magyar könyv lesz: A Vörös Oroszlán. Ezen a művén öt évig dolgozik.
A beszélőfilm legsikeresebb korszakában nevelőapja 1941-ben alapított vállalatában készült filmjeihez Orsi Mária néven forgatókönyveket is ír, köztük A megfagyott gyermek újonnan forgatott változatához. Dalszövegeket is ír, így a Mit bánom én és a Ne kérdezd, ki voltam slágerekhez.
A Vörös Oroszlán
1946-ban jelent meg A Vörös Oroszlán, Orsi Mária szerzői névvel a Hungária kiadásában, 2000 példányban. Nem sokkal megjelenése után, amikor a kiadókat is államosították, a könyvet felforgató és veszélyes műnek találván, begyűjtötték, és minden példányát bezúzták. Negyven évig volt tiltott könyv. Íróját, a nem létező Orsi Máriát halálra keresték.
Hamvas Béla, aki ekkor már a Széchényi Könyvtárban dolgozott, valami csoda folytán meg tudott menteni négy példányt, amikből egy kikeveredett Amerikába, hogy majd ott éledjen fel, "főnixmadárként". "Amikor azt hitték, megölték a könyvemet, akkor kezdett el élni.", mondta Szepes Mária, és így is lett. A mű első német kiadása már 1947-ben megjelenhetett.
A könyv alaptémája egy elixír, maga a Prima Materia, amely a halandókat halhatatlanná, vagy legalábbis hosszú életűvé teszi, és a kiválasztottaknak megadja azt a képességet, hogy emlékezzenek előző életeikre, tetteikre.
Első újraszületése 1984-ben vált esedékessé, amikor a már Amerikában élő Püski Sándor az eredeti kiadás alapján New Yorkban publikálta. Fájó, hogy haza csak néhány becsempészett példány kerülhetett, ugyanis itthon még indexen volt a könyv...
Másodszor, 1984-ben, Kuczka Péter úgy tudta kijátszani a cenzúrát, hogy közel évtizedes küzdelem után kiadhatta azt a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatában, fantasyként, egy szoc-reál utószóval, és még így is húzni kellett a szövegből. De legalább a hazai olvasók generációja is megismerhette. Ma már hihetetlennek tűnik: 58 ezer példányban jelent meg, amit az akkori, még kultúrára éhes közönség hamar szét is kapkodott.
Az igazi feltámadása 1989-ben jött el, amikor végre szabadon jelenhetett meg a mű. Azóta több kiadásban ismertette meg olvasóit az alkímia, a reinkarnáció, a karma négy évtizeden át tiltott filozófiájával. A könyv hat évtized alatt öt különböző kvalitású kiadó, különböző szövegvariánsaival jelent meg, ami szintén jellemző erre a korszakra.
Pöttyös Panni
A kommunizmus legsötétebb éveiben kezdte el Szepes Mária Pöttyös Panni sorozatát, ami azután rövid időn belül nagy sikert aratott, ma is újabb és újabb kiadásai követik egymást. "A fodrásznál volt egy találkozásom egy orosz kislánnyal, a kis Tamarával. Oda is tollal, füzettel jártam, és ő egyszercsak felült a térdemre, hogy rajzoljak neki. Ezt a tündéri kis lánykát aztán beleírtam a Pöttyös Panni mesémbe, hogy a két kislány összebarátkozik. 1953-ban ki is jött a könyv, óriási sikere lett. Kiderült, hogy én az új éra legnagyobb könyvét írtam meg csak azért, mert volt benne egy négy éves szovjet kislány." Valószínűleg ezért kapta az írónő 1963-ban a Népművelési Intézet Jutalmá-t...
Művei a terebess.hu-n
Teljes életrajza a Wikipedián
