(litera.hu) - Tábori György (George Tabori) író, rendező kilencvenhárom éves korában elhunyt. Tabori, aki hosszú élete során valóságos polihisztor - újságíró, műfordító, forgatókönyvíró is volt - még a legutóbbi időkben is állított színre új darabokat a Berliner Ensemble-ban. Az életének utolsó időszakában túlnyomóan Berlinben tartózkodó színházi rendezőt hétfő este érte a halál, értesülések szerint végelgyengülés következtében.
Az 1924-ben született drámaíró, rendező 1936-tól 1947-ig Londonban élt, a BBC-nél dolgozott. A 40-es évek elejétől írt regényeket. 1947-ben Hollywoodba ment, ahol 1949-ig filmforgatókönyveket írt. 1949-től 1970-ig New Yorkban élt.
Az 50-es évek elejétől már csak színházzal foglalkozott. Első darabját, a Menekülés Egyiptomba címűt 1952-ben mutatták be New Yorkban a Music Boxban Elia Kazan rendezésében. Max Frisch és Bertolt Brecht műveit fordította angolra. 1966-ban feleségével egy öttagú együttest vezetett The Strolling Players néven. 1970-től Nyugat-Berlinben dolgozott. Később Brémában rendezett, majd Münchenben lett a Kammerspiele rendezője, ahol laboratóriumszerű munkát végzett színészeivel.
1987-től 1989-ig a bécsi Der Kreis ("A kör") nevű színházi társulás igazgatója, rendezője. 1989 óta a bécsi Burgtheater, a berlini Állami Színházak, a lipcsei Opera vendégrendezője.
Díjai között szerepel a Német Kritikusok Szövetségének Nagydíja (1976), a Peter Weiss-díj (1991), a Büchner-díj (1992) és a Goethe-emlékérem (2000).
Első regénye 1947-ben jelent meg magyarul A köd mögött címmel. Későbbi művei egyre keserűbbek, a világot reménytelennek látta, 1968-as darabjában, A kannibálokban Swift javaslatát idézi: a koncentrációs tábor lakói racionális megfontolásból fogyasztják el öngyilkos társuk tetemét. 1987-ben mutatta be Bécsben Mein Kampf című darabját a festőnövendék Hitlerről, bemutatva hősének nevetséges groteszkségét. Rendezőként különösen Shakespeare, Brecht és Kafka darabjainak színrevitelével tűnt ki.
