Első Bajza-szalon

Irodalom

A Bajza-szalon első rendezvénye június 19-én, kedden 18 órától lesz a Magyar Írószövetség Klubjában (1062 Budapest, Bajza utca 18. első emelet)
A program:

"Lakitelek 20 éves" - A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Bíró Zoltán, Bertha Zoltán, Kulin Ferenc, Lezsák Sándor. A program állandó háziasszonya és házigazdája: Fázsy Anikó és L. Simon László.

A Bajza-szalon második rendezvénye 2007. szeptember 18. kedden 18 órakor lesz.

Az estek mottója: "Mire a nemzetnek szója nincs, arról fogalma sincs..." (Rónay Jáczint)

A szervezők hitvallása:
A kormányzati szintre visszaemelt hazudozásban ugyanaz az undok pókháló fon minket körbe és fojtogat, mint a diktatúra évtizedei alatt. Nincs párbeszéd, mely eredeti rendeltetése szerint az igazság megközelítését célozza: propaganda van és polémia, a monológ két formája.
A szellemi élet alapvető és kiemelt színtereit, szakmai fórumokat ítélnek megszűnésre, gazdasági okokra hivatkozva (s ne feledjük: a jelenlegi siralmas helyzetet a jelenlegi kormány tehetségtelensége, pazarlása, felelőtlensége okozta). Szellemi műhelyek mennek tönkre, tűnnek el a szemünk láttára.
A magyar értelmiség miért nem védi meg szellemi életét? Miért nem él az igazság kimondásának szabadságával?
A magyar értelmiség egy hangadó része vajon miért asszisztál önként és szemlátomást szenvedélyesen a diktatúrát hajdan fenntartók hatalmának túléléséhez, szabadságjogaink megcsorbításához, életminőségünk lefokozásához, a megrontott léthez?
Az értelmiség árulása nemcsak a kimondott és értéküket vesztett szavakban érhető tetten, hanem a ki nem mondott szavakban is. A hallgatásban és az elhallgatásban. A hallgatás egy lezüllesztett, az élet szentségét megtagadó társadalomban bűn: cinkosság. Az elhallgatott szavak a lelket mérgezik, a társadalmat mérgezik.
A Magyar Írószövetség értelmiségi fórumot indít el. A közösségből mint értékből indulunk ki. S abból, hogy az értelmiségnek különleges felelőssége van a közösség iránt.
Módszeresen számba kívánjuk venni, mi történt velünk, s ebben mi a szerepe és a felelőssége az értelmiségnek. A számvetés után a jelenlegi helyzet felmérésének kell következnie, mert csak a pontos diagnózis alapján alakulhat ki terv a jövőre, a gyógyulás.