 |
| Ungvári Tamás |
(MTI) - A XIX. és a XX. század fordulója volt máig az egyik legnagyobb történelmi fordulópont. Ungvári Tamás elmondása szerint ekkoriban született meg a művészettörténetben a modernitás, míg gazdaságilag jelentősen csökkentek az európai országok közti különbségek, "kiegyenlítődött a periféria és a centrum". Budapest a XIX. század végére a kontinens egyik legfejlettebb fővárosa lett, de felzárkóztak a skandináv államok is - említett példákat a szerző.
"Az én szempontom az volt, hogy bemutassam, minden egyes európai nemzeti irodalom a centrumba igyekszik" - árulta el a szerző, hozzátéve azonban: ez a törekvés történelmi szempontból lehetetlen feladatnak bizonyult. Az irodalomtörténész megjegyezte: a kis nemzetek irodalmai, művészei tragikus harcot folytattak a művészeti középpontba kerüléséért, ez azonban csak kivételes esetekben sikerülhetett, például a zenében Bartók Bélának.
A kötet elsősorban prózaírókkal foglalkozik, külön portrét rajzol többek között Franz Kafkáról, Marcel Proustról, Herzl Tivadarról vagy Sigmund Freudról.
A szerző a saját nézőpontjából, zsidó alkotóként mutatja be Franz Kafkát, pedig A per írójának nem a származása vagy a magánélete érdekes, hanem a művei - vélekedett Spiró György író a kötet csütörtök esti budapesti bemutatóján.
Ungvári Tamás emlékeztetett: nem újdonság az irodalomtörténetben, hogy Kafka zsidóságát hangsúlyozzák. Az író egy három - német, jiddis és cseh - nyelvű prágai családban nőtt föl; zsidóságtudata ugyanolyan "kötött, kétlelkű zsidóság" volt, mint ebben az időben szinte minden kortársáé Közép-Európában, mikor a térség egyik égető, nagy problémájának éppen a zsidókérdés számított - hangsúlyozta.
A közönség soraiból érkező kérdésre válaszolva Ungvári Tamás kitért a történelmi és az irodalmi tudat különbözőségére is. Mint kifejtette, a népi történelmi tudat mindig egy konstruált, tulajdonképpen "hamis tudat", mivel minden nemzet küzd saját identitásáért, amelynek építéséhez nem csak valós elemeket használ fel. "Minél keletebbre megyünk, annál több benne a fikció" - vélekedett az irodalomtörténész. Az irodalmi tudat azonban megpróbál küzdeni a jelenség ellen - tette hozzá a szerző, többek között Leszek Kolakowski vagy Arthur Koestler életművére utalva.
Megértőbben szólt a közép-európai identitásképzésről Spiró György. Mint kiemelte, egy ennyi háborúval és forradalommal sújtott térségben valószínűleg "hazudni" is kellett néha, hogy a nemzet megmaradjon; akadtak azonban a történészek között is, akik fontos teljesítménnyel jelentkeztek, elég csak Szűcs Jenőre, Kosáry Domokosra vagy Urbán Aladárra gondolni. Kérdés, mi kerül a széles néprétegek tudatába, de ez már nem történészi feladat - fűzte hozzá Spiró György.
Mint Ungvári Tamás megemlítette, a Scolar a Labirintusokkal egy időben jelentette meg Spiró György Álmodtam neked című novelláskötetének hangoskönyv-változatát. Az író által felolvasott hanganyag több mint nyolc óra hosszú, "autóban hallgatva Münchenig el lehet vezetni ezalatt" - jegyezte meg.
