(MTI) - Kertész Erzsébet igényes, "állandóan gondolkodó ember" volt - fogalmazott Tóth József polgármester az emléktábla felavatása előtt tartott beszédében. Mint mondta, az írónő elsősorban hölgyeknek szánta regényeit, és több korosztály nevelkedett fel a "csíkos könyveken".
A Móra Könyvkiadó nyugalmazott főszerkesztője, Balassa Anna arról beszélt, hogy Kertész Erzsébet élőszóban is színes elbeszélő volt, nagyon pontosan fogalmazott és a történetei mindig csattantak. Kitért arra, hogy szívesen beszélt saját életéről, utolsó regényének hőse ő maga lett, a modern, független szellemű íróasszony, aki végigélte a XX. századot. Balassa Anna hangsúlyozta: Kertész Erzsébet be tudta fejezni a munkát, így meg maradt az utókornak a leghitelesebb biográfia, amelynek a Fiút vártak, lány született címet adta.
Kertész Erzsébet első regénye, A júliusi szerelem 1936-ban jelent meg, és igazi közönségsikert aratott. Ezt követően ajánlották neki, hogy írjon a múlt, a XIX. század nagy alakjairól, az lesz az ő világa. Így születtek meg a történelmi életregények nagy nőalakokról, akik a férfi társadalom rácsait feszegették, nem fogadták el a számukra kijelölt babaszobát, volt céljuk és tudtak cselekedni a cél érdekében. Nevéhez kötődik egyebek mellett a Teleki Blanka, a Szendrey Júlia, a Csipkebolt Brüsszelben, a Kossuth Zsuzsanna és a Zrínyi Ilona című könyv, írt regényt a világ első matematika-professzorasszonyáról, Szonya Kovalevszkáról, Magyarország első orvosnőjéről, Hugonnay Vilmáról és Elisabeth Barrett Browning költőnőről.
