(MTI) Sárközy Péter, a La Sapienza magyar tanszékének vezetője elmondta: Klaniczay Tibornak köszönhető, hogy 1950 és 1970 között nem irtották ki a régi magyar irodalmat és műveltséget a magyar kultúrából. "1960 után ő volt az, akit a nyugati kollégák mint kiváló keleti tudóst és kifogástalan, művelt úriembert befogadtak maguk közé, és így a magyar irodalomtudomány a nemzetközi irodalomtudományi kutatások szerves része lett" ? emelte ki a magyar professzor.
Klaniczay alapító tagja volt az Irodalomtudományi Intézetnek és a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaságnak. Segítségével egy sor félreállított irodalomtörténész, köztük nem egy pap-kutató is publikálási lehetőséghez és nemzetközi szereplésekhez jutott ? jegyezte meg.
Ő volt a szerkesztője a Reneszánsz című négykötetes nagy nemzetközi irodalomtörténeti kézikönyvnek, amelyet öt nyelvre lefordítottak. 1975 és 1979 között pedig a La Sapienza vendégprofesszoraként dolgozott, utóda a magyar tanszék élén Sárközy Péter lett. Egykori alelnöke volt a Nemzetközi Italianisztikai Társaságnak is. 1970 óta a fő szervezője volt a magyar?olasz művelődéstörténeti együttműködésnek, amelynek eredménye eddig 11 kötet ? idézte fel Sárközy professzor.
Klaniczay Tibor emlékére olaszországi barátai, kollégái, illetve tanítványai előadásokat tartanak az általa kutatott irodalom- és kultúrtörtneti kérdésekről.
Az egyetemi megnyitón beszédet mond Luigi Frati, a La Sapienza rektora, helyettese, Antonello Biagini és Marta Fattori dékán. Amedeo Quondam professzor Klaniczayról mint európai reneszánsz tudósról emlékezik meg, Szörényi László, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóintézet Irodalomtudományi Intézetének igazgatója a régi magyar irodalom kutatásának megújítójáról beszél, az emlékkonferencia egyik főszervezője, Sárközy Péter pedig Klaniczay Tiborról mint a magyar italianisztika és hungarológia nemzetközi elismertségének megteremtőjéről értekezik.
Sárközy professzor megemlítette, hogy Klaniczaynak nagy szerepe volt abban, hogy megerősödtek a magyar tanszékek, a hungarológia hét külföldi egyetemen. 1978-ban ő alapította meg a Nemzetközi Hungarológiai Társaságot.
Az emlékülés délután a Római Magyar Akadémián folytatódik. Molnár Antal Klaniczay-díjas irodalomtörténész, az akadémia igazgatója után Riccardo Scrivano, a szintén római Tor Vergata egyetem professzora Klaniczay elméletének, A manierizmus mint a reneszánsz válsága címűnek történeti és filozófiai alapjait vizsgálja. Amedeo Di Francesco a nápolyi egyetem magyar tanszékének tanára, aki Szauder József és Klaniczay tanítványa volt, Klaniczay Zrínyi-kutatásairól értekezik. Roberto Ruspanti professzor, az udinei egyetem magyar tanszékének tanára pedig emlékeit idézi fel Klaniczay Tiborról.
Az emlékkonferencia végén bemutatják Klaniczay magyar akadémiai mozgalomról írt könyvének olasz kiadását és az olasz Klaniczay bibliográfiát, Takács R. Olga munkáját, amelyet Jankovics József az MTA BTK ITI reneszánsz és barokk kutatócsoportjának vezetője ismertet.
Sárközy Péter az is elmondta, hogy a római hungarológiai folyóirat, a Rivista di Studii Ungheresi már a 26. évfolyamnál tart, az első számba Klaniczay az irodalmi identitásról írt, a mostani, 26. számban pedig XVI. Benedek pápa Liszt-tanulmánya olvasható.
