(MTI) - A síremlék megtervezésére a költő özvegye, Zayzon Márta kérte fel Kő Pált, aki elmondta: az alkotást egyrészt balatonudvari, másrészt isztambuli temetők sírkövei ihlették. Szándékai szerint megjelenik benne az a zeneszeretet, amely életében annyira jellemezte a költőt. A síremlék hátoldalára Bella István Virágvers című költeményének négy sorát vésték.
Az avatáson Bella István Áni Máni szomorú című versét Ószabó István mondta el, majd Szebeni András fotóművész emlékezett a költőre. Mint fogalmazott, Bella azon lírikusok sorába tartozott, ahová Jeszenyin és Juhász Gyula. Szebeni és Bella 2003-ban és 2004-ben két közös városalbumot jelentetett meg Székesfehérvárról és Szegedről - a debreceni már nem valósulhatott meg.
Tari István költő saját versét mondta el a sírnál, amellyel egyúttal azt a kiállást is megköszönte, amit Bella István tanúsított a délszláv háború elől menekülő írótársak segítése során. Aczél Géza Sakkgyász című versét - utalva Bella sakkszenvedélyére - Ószabó István tolmácsolta.
Bella István 1940-ben született Székesfehérváron, és 2006-ban hunyt el Budapesten. A Hetek költőcsoport tagjaként tartották számon. Tagja volt a Magyar Művészeti Akadémiának, 2008-ban díjat nevezték el róla.
