Felavatták József Attila mellszobrát Moszkvában

Irodalom

(MTI/kultura.hu) - Az esemény jelentőségét növeli az a tény, hogy Oroszországban József Attila mellszobra a legelső, kiemelkedő magyar személyiséget ábrázoló köztéri szobor. József Attilát az orosz közvélemény -- Petőfi és Ady mellett ? hagyományosan az egyik legnagyobb magyar költőnek tartja: nem véletlen, hogy az eső ellenére közel másfélszázan gyűltek össze a megnyitóra.

Kontra Ferenc nagykövet és Kiss Ilona, a magyar kulturális intézet igazgatója bevezetője után Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke mondott szoboravató beszédet. Harsányi - feltételezve, hogy József Attila ünnepelni is csak azoktól engedné magát, "akik ismerik őt és szeretik" - utalt rá: a szeretet és a szolidaritás hiánya a költő 1937-es öngyilkosságához éppúgy hozzájárult, mint oroszok sokaságának halálához abban az esztendőben. Majd Szilágyi Ákos költő, esztéta beszélt József Attiláról, külön kiemelve az orosz költészet nagy alakjaival vonható párhuzamokat.

A József Attila mellszobor alkotója Janzer Frigyes szobrászművész, Munkácsy díjas, érdemes művész, aki jóval a felkérés előtt, saját késztetésre kezdett hozzá a szoborhoz, arra gondolt, hogy a szoboravatás ebben a szép könyvtárban valamiféle jóvátétel lehet a költő keserű sorsáért. Janzer a költő Oroszországban kevésbé ismert arcát, a kései korszak, a ?Nagyon fáj? költőjét öntötte bronzba. Nem véletlen, hogy épp ez a vers hangzott fel elsőként az avató ünnepség utáni kétnyelvű felolvasó esten Jurij Ljubimov, a legendás Taganka színház igazgató-főrendezője megrendítő tolmácsolásában. Az esten ünnepi köszöntőt mondott Csapody Miklósné, a Külföldi Magyar Kulturális Intézetek Igazgatóságának vezetője, majd Jekatyerina Genyejeva, a könyvtár főigazgatója fordulópontnak nevezve a szoboravatást a magyar-orosz kulturális kapcsolatokban. Úgy találta, mintha József Attila alakjának kisugárzása tágítaná a belső udvar terét, ahol egyébként mellszobor örökít meg más poétákat, így Heinrich Heinét és Gabriela Mistralt, államférfiúkat, köztük Abraham Lincolnt és Gandhit, valamint a zsidómentő Raoul Wallenberg svéd diplomatát is, akit a szovjet biztonsági szervek Budapesten letartóztattak, Moszkvában börtönbe zártak, és sorsa máig tisztázatlan.

Szilágyi Ákos irodalomtörténész József Attila rokonságát hangsúlyozta egyrészt olyan modern orosz költőkkel, mint Borisz Paszternak, Marina Cvetajeva, vagy Oszip Mandelstam, másrészt a halála után szintén "államosított" Vlagyimir Majakovszkijjal. Szilágyi ecsetelte, hogyan vált ezután József Attila ismét igazi költővé, vagyis hogyan talált vissza hozzá az 1960-as évek magyar költőnemzedéke. Szilágyi reményét fejezte ki, hogy a centenárium alkalmából született új fordítások révén József Attila végre tényleg eljuthat az orosz olvasóhoz. A szovjet korszakban készült fordítások főleg azért nem tükrözték a zsenijét, mert a lelkileg, szemléletileg hozzá közel álló Paszternak, Cvetajeva, Mandelstam "ki voltak radírozva", s így az orosz fordítóknak, olvasóknak nem voltak kapaszkodóik - mondta az MTI-nek.

A Taganka színészei oroszul, Merényi Judit előadóművésznő pedig magyarul mondott József Attila verseket, az est csúcspontjaként pedig a három Taganka-színész a ?Bethlehemi királyok?-ra komponált dalt énekelte el.

Ugyancsak József Attila-jubileum alkalmából nyílt meg Würzt Ádám grafikai kiállítása a moszkvai Magyar Kulturális Központban a Nemzetközi Würtz Alapítvány és a Külügyminisztérium jóvoltából. Hamarosan napvilágot lát oroszul József Attila: Elhagyott telkek vidéke című könyve, amelyben a Bibliotheca Hungarica c. sorozatunk 5. köteteként, a költő elméleti írásainak és esztétikai töredékeinek gyűjteményét tesszük közé ? első ízben orosz nyelven. Ugyancsak előkészületben van József Attila: Válogatott verseinek új gyűjteménye, új fordításokkal, új koncepcióval, melyet Vjacseszlav Szereda szerkeszt. Pétervárott április 5-én került sor a József Attila emlékünnepségre a Főkonzulátus, a Semjakin Alapítvány, és az Orosz Irószövetség rendezésében az Állami Egyetem finnugor szakos hallgatóinak közreműködésével; Izsevszkben, az Udmurt Köztársaság fővárosában ugyancsak az egyetem finnugor tanszéke és magyar vendégtanára szervezett megemlékezést.