Feltámasztják Orbán Ottót

Irodalom

(MTI) - Az esten több fiatal költő - Szabó T. Anna, Tolvaj Zoltán, Oravecz Péter -, valamint a középgenerációhoz tartozó Kántor Péter beszélget Lator László költővel, irodalomtörténésszel. "Azokkal beszélgetek, akik kötődtek hozzá. Mesélnek a kapcsolatukról, ami Orbán Ottóhoz fűzte őket és egy-egy vers is előkerül majd" - mondta Lator László, hozzátéve: a rendezvényen Sebő Ferenc zenész játszik vélhetően a költő gyerekverseiből, Szikszai Rémusz színművész pedig szavalni fog.
    

Lator László elmondta: Orbán Ottóról életében és halála utána sokat beszéltek, ám "mostanában mintha elfelejtették volna". Az irodalomtörténész szerint a felejtés sajnos "általános tünete az irodalmi közéletnek", ugyanez történik Jékely Zoltán vagy éppen Weöres Sándor életművével is. "Ez a mai kor sajátossága, noha a mi nemzedékünk nem felejtette el a Nyugat első vagy a második nemzedékét" - fogalmazott Lator László, majd kiemelte, szerencsére több olyan fiatal költőt is ismer, akinek fontos az elődök életműve.
    
Orbán Ottóról úgy vélekedett: az egyik legnagyobb erénye éppen az, hogy nem sorolható be semmilyen irányzatba. "Egy időben a legvadabb avantgárdot követte, majd erősen hatott rá az akkori kortárs angol nyelvű költészet" - mutatott rá az irodalomtörténész, majd arról is beszélt, hogy Orbán Ottó a szabadversek mellett a kötött formákat is gyakran használta verseiben, műfordításaiban. "A posztmoderneknek nem volt elég posztmodern, az avantgárdoknak pedig nem volt elég avantgárd" - fogalmazott Lator László. "Egy tigris bajszát cibálta" - idézte Orbán egyik mondatát, majd magyarázatképp kifejtette: a költő előszeretettel sértegette verseiben az irodalmi közízlést, közéletet.
    
"Ha verseinek belső lényegét szeretném jellemezni, azt mondanám egzisztencialista lírát művelt" - magyarázta az irodalomtörténész, aki szerint a költő főleg saját sorsát, szenvedését írta meg verseiben. Gyakori témája volt a második világháborúban szerzett emlékei vagy azok az évek, amelyeket félárvaként töltött a Sztehlo Gábor vezette intézetben. "Sajnos fiatalon súlyos beteg lett. A költészetet így neki arra is kellett, hogy elutasítsa, kisöpörje magából a fájdalmat, szenvedést" - tette hozzá.