Kormos hangja mellé milliónyi hangszert és tucatnyi muzsikust kért Presser. Hosszas kutatómunkával agg zongorákat is társnak fogadott. A Liszt Ferenc Zongorateremben, az idős zongorák otthonában bukkant a 10-12 nagyon öreg darabra. Gyors gyógyítás után már játszani lehetett rajtuk, de nem vitték túlzásba a reparálást, nehogy veszítsenek fénytelen hangszínükből. Presser röviden ismerkedett velük, gyorsan megbarátkozott a sosem látott márkákkal. Majd előszedte az egyik dalhoz, a Holdbanánhoz azt a kelet-német porszívómotoros jazzorgonát is, amelyet Somló Tamástól kapott a hatvanadik születésnapjára. És van a listán hárfacimbalom, azaz Pinuccio-hárfa egy szardíniai szobrászművész simítható bazaltszobraiból, valamint bádogdob, játékzongora, éneklő fűrész és egy 1824-es Carl Meggenhoffer ?tafel?-zongora is. További bónusz az író Závada Pál, aki úgy fütyül a dalokra, mint senki más. Mellésorakozik a komplett hang- és zajbrigád: Bíró Kriszta, Falusi Mariann, Novák Péter és Rácz Zoltán. Presserrel énekli például a Pancsoló kislány analógiájára írt Löncsölő kislányt Váczi Eszter, Szalóki Ági és Falusi Mariann, és több számban hallható hol az egész Csík zenekar, hol pedig a tagjai.
