García Márquez nem bírta a hallgatást

Irodalom

Gabriel García Márquez

Az újság, amely két évvel ezelőtt kétségbeesésbe kergette az irodalombarátokat, pár nappal ezelőtt revideálta álláspontját. Pontosabban nem is a spanyol La Vanguardiának kellett megváltoztatnia korábbi nézeteit, hanem a 2006-ban a lapban megszólaló Gabriel García Márqueznek, aki akkor a következő mondatokban adta tudtára a világnak, hogy ne számítsanak tőle már semmire: "2005 volt az első év az életemben, amikor egy sort sem vetettem papírra. Na nem mintha nem tudnék megírni gond nélkül egy új regényt, de az emberek megéreznék, hogy nem teljes szívemből született."

 
Dario Arizmendi, a kolumbiai Caracol Rádió vezetője, a Nobel-díjas író közeli jó barátja kedden világgá kürtölte, hogy nemrég abban a kiváltságban részesült, hogy egy egész hétvégét tölthetett García Márquez társaságában. Ebben a két napban sikerül kifürkésznie, hogy a Száz év magány szerzője ígéretéhez híven tényleg asztalfiókja legmélyére süllyesztette tollát vagy a földön szanaszét heverő, új írást tartalmazó papíroktól még lépni sem lehet?!
 
Ha papírhalmon nem is kellett átverekednie magát Arizmendinek, annyit azért elmondott, hogy Gabriel García Márquez az utolsó simításokat végzik egy új regényen. Sőt, annyira a végén tart, hogy szeptember-októberben már meg is jelenhet. A 250 oldalas, egyelőre cím nélküli kötettel kapcsolatban Arizmendi azt is tudni véli, hogy nem volt könnyű "szülés", több változat (egészen pontosan négy darab) is a szemétkosárban landolt, mire a kolumbiai író végre rábólintott.