Történelmünkben ? finoman fogalmazva ? kevés a győztes háború, ennek ellenére senki sem csodálkozik azon, hogy inkább az egri védők hősiességéről olvasunk szívesebben, mint mondjuk a mohácsi vészről. Gárdonyi jól választott témát, és az is remek húzás a részéről, hogy gyerekek a főhősei, akik ráadásul szerelmesek is lesznek egymásba. Legyünk őszinték: melyik fiú nem képzelte Vicuska helyébe saját szerelmét a 6.a-ból, és vajon hány Derdő rohangászott a folyosón, vonalzójával a képzeletbeli törököt aprítva?
Persze sokan igyekeztek megúszni a fárasztó olvasást, és valahonnan beszerezni azt a fránya olvasónaplót, nincs ez másképp manapság sem. A neten böngészve, különböző fórumokon ilyen és ehhez hasonló kétségbeesett hozzászólásokat találhatunk: ?Hali mindnekinek! Nagyon fontos lenne ha elküldenétek nekem az Egri csillagok olvasónaplóját, vagy rövidített változatát. A hugomnak kellene. Nagyon megköszönném, ha minél hamarabb elküldené valaki üdv.: Ildikó?. Ilyenkor páran leszólják a pánikoló diákot, Dobó Istvánként védve az irodalom fellegvárát: ?Szerintem is olvassátok el az Egri csillagokat. Én most olvasom 2-szorra és egyre jobban tetszik. Sajnálom azokat, akik képtelenek egy hosszabb könyvet elolvasni. Tényleg ennyire buták vagytok? Nem tudtok olvasni? Simán lefújoztok mindent, amit még soha nem is próbáltatok. Szégyen!?
Gárdonyi a Héttoronyban
Gárdonyi sikere nemcsak a magával ragadó stílusnak, a fordulatos cselekménynek köszönhető: az Egri csillagok megírása előtt gondosan tanulmányozta Magyarország 16. századi történetét, a magyarok és a törökök szokásait, viseletét, fegyverzetét. Nemcsak az akkor elérhető történeti munkákat és forrásokat olvasta el, melyek a vár védelméről és a résztvevőkről szóltak, hanem elutazott Konstantinápolyba is, ahol fölkereste a császári múzeumot, valamint Török Bálint és Bornemissza Gergely rabságának színhelyét: a Héttornyot. A legnagyobb történeti hűségre törekedett.
Gárdonyi, mint marketinges és régész
A könyv sikere Eger városának is hasznos, nemcsak eszmei értelemben: valószínűleg minden magyar általános iskolás eljut a Dobó István Vármúzeumba, amely rendszerint az első három között végez a múzeumlátogatottsági listán; aztán az osztály elfogyaszt fejenként legalább két gombóc fagyit, s így mindenki jól jár. Az egri szállodák honlapja így csalogatja az érdeklődőket: ?a Gótikus Püspöki Palotában megismerkedhetünk a vár történetével, a Panoptikumban találkozhatunk az Egri csillagok főszereplőinek életnagyságú viaszfiguráival, a Hősök termében látható az 1552-es várvédők névsora, illetve Dobó István eredeti sírköve. Bepillantást nyerhetünk a vár földalatti erődrendszerének, egy részébe is. Gárdonyi Gézát itt, a várban helyezték örök nyugalomra, sírja a vár délkeleti részén található.?
Ráadásul a régészek is hálásak lehetnek Gárdonyinak: az egri vár területén sokáig csak ímmel-ámmal folytak az ásatások, a komolyabb feltáró munkák csak az ,,Egri csillagok" megjelenése után, az 1920-as évek közepén indultak meg dr. Pálosi Ervin, dr. Pataki Vidor és Lénárt János magánkezdeményezésére és irányításával. Az 1960-as években újabb régészeti feltárások kezdődtek a vár területén, és ezek jelenleg is folynak. (Az ásatásokról bővebben)
Gárdonyi, a modern
Ki gondolná, hogy a regény a montázstechnika tanításához is kiváló példa? Az Új Pedagógiai Szemlében így írnak róla: ?Az irodalomban is, mint a filmben, több fajtáját különböztetjük meg a montázsnak aszerint, hogy az egymástól különböző elemek között milyen kapcsolat van (egymásra vonatkoznak, párhuzamban állnak, ellentétesek stb.). A hasonlattal szemben a két elem (hasonlító és hasonlított) egy harmadik, új minőséget hoz létre. Ennek megértésére általános iskolai szinten több sok szálon futó regényt hozhatunk példának akár a kötelező olvasmányokból is, például Gárdonyi Egri csillagok című regényét, amelyben a következő eseménysorok történnek egymás mellett: a várostrom, Éva és Gergely sorsának alakulása, Török Bálint története és Jumurdzsák megismertetése, cselekedetei.? (Bővebben)
Gárdonyi & Várkonyi
És ha már szóba került a film, nem hagyhatjuk szó nélkül Várkonyi Zoltán adaptációját, melyben a Magyar Néphadsereg katonái játszották a török hordát, emiatt olykor belógott a képbe egy-egy teherautó, katonai dzsip, és állítólag az egyik ostromlónak látszik a karórája is, emiatt az index.hu magyar filmes baki-versenyén a bronzérmet érdemelte ki a nagyszabású produkció. De azért természetesen szeretjük, a legtalálóbb (és rövidebb) kritikai elemzést az est.hu-n találtuk róla: ?A magyar történelmi filmet sokáig fojtogatták kétfelől a sodró lendületű lengyel lovagregények és az egzotikus endékás indiános filmek, és akkor még nem is beszéltünk a monstre hollywoodi produkciókról, amelyek azért néha hozzánk is eljutottak. Igaz, számos vesztes háborúnk nem is szolgáltatott kézenfekvő alapanyagot dicsőségünk megörökítéséhez ? nem csoda, hogy volt idő, amikor a filmeseink a vérverejtékes betyárromantikába menekültek. Tulajdonképpen Várkonyi Zoltánnak köszönhető, hogy mégis születettek említésre méltó, sőt, örökbecsű kosztümös filmek, mint A kőszívű ember fiai, vagy még inkább az Egri csillagok.? (a teljes cikk)
Gárdonyi, az ember
Az író magánéletében nem szándékunk turkálni, de azt szinte minden kortársa feljegyezte, hogy pocsék házassága volt, így valószínűleg emiatt sokszor nőellenes kirohanásokra ragadtatta magát. Hegedűs Géza részletes életrajzában megemlíti, hogy olykor egyszerre több, egymásnak ellentmondó világnézet harcolt benne, élete vége felé pedig teljesen bezárkózott a házába, minden barátjával (például Bródy Sándorral is) összeveszett. Ám a mogorva íróról kialakult képet némileg árnyalja az alábbi cikk: ?A Gárdonyi-kutatók előtt közismert, hogy az írónak hatalmas könyvtára volt. Nem közismert viszont azt a tény, hogy az író időnként könyveiből intézményeknek és magánszemélyeknek is adományozott. 1904. április elején Gárdonyi dr. Glósz Kálmán városi kórházi főorvosnak, aki különben háziorvosa volt, 100 darab könyvet adott át oly céllal, hogy az legyen az alapja a kórház betegek számára létesítendő könyvtárának. A könyveket cím szerint nem ismerjük. Annyit azonban tudunk, hogy többségük humoros tartalmú volt. Ez nem véletlen, hisz az író a könyveket a betegeknek szánta. Glósz doktor köszönettel fogadta Gárdonyi nemes ajándékát, s az általa alapított új kórházi könyvtárat később a kórház igazgatósága Gárdonyi-könyvtárnak nevezte el." (Bővebben)
