 |
A Pap-szigeti JAK Műfordító Tábor búcsúestjén Géczi Jánossal találkozott a részvevő közel húsz idegen nyelvű, magyar irodalmat szerető - és elszántan fordítani akaró - fiatal. A meghívottal Sz. Molnár Szilvia, a tábor egyik szervezője beszélgetett (Dánél Móna - http://www.nyitottkonyv.hu- volt a szervező társ).
Búcsúest lévén a körbe ült fiatalok is sorra bemutatkoztak. A finn Kasperi-ről kiderült, abból él, hogy az Európa Bizottságnak fordít dokumentumokat. A mosolygós arcú Piia a tábor tíz napját az aprócska kerti sátorban töltötte - éjszakánként - kivéve a szerdai, hajnalba nyúló szalonnasütő mulatságot.
Géczi szinte mindegyikük - udmurt, orosz, lengyel, olasz, francia, lipcsei, bécsi, finn - egyetemi magyartanárait ismeri, fél órás kör, amíg kedélyes párbeszédként jár végig a bemutatkozás.
Géczi is tartogat meglepetést. Ő eredetileg biológus akart lenni. De antropológus lett. egyetemi szintű intézményes funkcióban. Könyveire - ingyen hozott a táborlakóknak fél csomagtartónyit) lecsapnak a fordítónövendékek. A laptopjáról képzőművészeti anyagait, rétegelt, letépegetett plakát-torzói és a technikából kisejlő fantázialakokat vetít - ezzel mint kotló a csibéket, gyűjti maga köré a csudálkozókat.
Felolvasott történeteiben előfordul egy róka, aki ezúttal nő, aki átváltozik, és aki mindig ugyanazt a három férfit szereti. Szilvi szerint a természet nagyon ott van Géczi Jánosnál. Az író jelzi: az elmúlt évek, évtizedek irodalma sajnálatosan városi.
A fotózó teraszosnak nem jut ingyen példány, egyetlen sem a kipakolt 10-12 kiadvány kb. 5-5 példányából. Viszont az a megtiszteltetés jut neki, Géczi János beszállítja a Népszabadságig, ahonnét már csak 3 megálló gyalog a szállása öt perc. Kép és szöveg: Gergely Edit - MAGÁNTERÜLET /
Kapcsolódó:
Jak - MŰFORDÍTÓ TÁBOR
(további képek)
|
