(MTI) - Hubert Gorbach osztrák alkancellár megbízásából Rüdiger Stix, a bécsi egyetem címzetes egyetemi tanára adta át Méhes Györgynek a Goldener Rathausmann díjat, egy kék bársonydobozba zárt üvegszobrot. Méltatásában azt emelte ki, hogy a sok vallású, sok nemzetiségű Erdélyben Méhes György ideológiáktól és indulatoktól mentes tudott maradni. Hét évtizedes írói tevékenységével és emberi magatartásával a XX. század legnehezebb évtizedeiben is az európaiság példamutató személyisége volt.
Huszti Gergely, a kiadó főszerkesztője az író születésnapjára megjelent önéletrajzi ihletésű könyvről elmondta, hogy kivételesen pontos és hiteles képet ad a második világégés idejének erdélyi társadalmáról, a háború sújtotta magyarság életlehetőségeiről, és arról, hogy szerencse is kell a háború túléléséhez.
Az ünnepelt író nagyon megörült, amikor megjelent Faludy György Kossuth-díjas költő, akit drága barátomnak, mesteremnek szólított. Beszélgetésükben tisztázták, hogy Faludy az idősebb, mégpedig hat évvel. Méhes megvallotta, hogy 20 éves kora óta olvassa Faludy verseit és máig kívülről tud legalább 20 költeményt. Az idősebb mester azt mondta, hogy Méhes György olyan világba vezette könyveivel, amit ő nem ismert, és a Kolozsvári milliomosok című kötet volt az egyik utolsó, amit még el tudott olvasni, mert a látása megromlott, de reméli, hogy tudnak az orvosok segíteni rajta.
Tisza Kata, a fiatal írónő azt kérdezte Méhes Györgytől, milyen érzés 90 évesen a könyvsikerlista élén állni, mire a mester azt felelte, hogy az ő számára ennek már nincs jelentősége. Ellenben megjegyezte Tisza Katáról, hogy "életveszélyes nő vagy!", amivel nagy derültséget keltett. Az ünnepség végén a Vadrózsa étteremben behoztak egy hatalmas tortát, a Jelentés egy fiatalemberről című kötet marcipánból mintázott másolatát.
Méhes György 90-ik születésnapját megünneplik a Nemzeti Színházban is. Vasárnap 19 órakor a gálaesten föllép a Kaláka-, a Sebő együttes, Sebestyén Márta és Selmeczi György. Méhes: a Földi Istenek című egyfelvonásosát Blaskó Péter, Básti Juli és Jordán Tamás olvassa föl a színpadon.
Méhes György 90 éves
Május 14-én ünnepli kilencvenedik születésnapját Méhes György Kossuth-díjas író.
Székelyudvarhelyen született 1916-ban Nagy Elek néven, édesapja ügyvédként dolgozott. A család 1917-ben Kolozsvárra költözött, Méhes a református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Az érettségit követően - apja kívánságára - az I. Ferdinánd Tudományegyetem jogi karára iratkozott be, s becsülettel végezte tanulmányait annak ellenére, hogy nem vonzotta a jogi pálya. Ideje nagy részét az egyetem könyvtárában töltötte, ahol elsősorban színháztörténeti munkákat tanulmányozott. Ebben az időben került kapcsolatba Janovics Jenővel, a neves színházi szakemberrel, aki magántanítványává fogadta, s színháztudományra tanította.
Az egyetem elvégzése után egy ideig az Új Cimbora című lapnál dolgozott, majd 1938-ban a Nemzeti Színház ösztöndíjasaként néhány hónapot Budapesten töltött. 1938 és 1944 között a Pásztortűz és a Keleti Újság munkatársa volt, eleinte színikritikái, később politikai publicisztikái, rövidebb humoros, szatirikus írásai is megjelentek. 1944 szeptemberében közölt Magyarok és románok című vezércikke nagy port kavart, mivel azt a véleményt fogalmazta meg, hogy a románok és a magyarok között olyan viszonyt kell teremteni, hogy a két nép tudjon egymás mellett élni.
A II. világháború idején Méhes zászlós rangban a határvadászoknál szolgált, s hogy a frontra nem került ki, a szerelemnek köszönhette. Katonaként ismerte meg Márgay Erzsébetet, akivel 1944 júliusában összeházasodtak. A nősülési szabadság alatt nászútra mentek, s mire visszaértek, alakulatát már a frontra vezényelték. A háború alatti évek eseményeit később az 1982-ben megjelent Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című önéletrajzi ihletésű regényében idézte fel.
1944 őszén Balogh Edgár meghívására a Magyar Népi Szövetség Világosság című lapjához került, ahol a kulturális rovatot szerkesztette. 1948-től két éven át a Falvak Dolgozó Népe munkatársa, majd 1950-52-ben a Művelődési Útmutató műszaki szerkesztője volt. Ebben az időben pártonkívülisége miatt több támadás is érte, ezek közül a legkomolyabb a neve megváltoztatására irányult: állítólag a kommunista író Nagy Istvánt zavarta a névrokonság. Nagy Elekből egy matematikus-filozófus őse után így lett Méhes György, s mikor a személye körüli viharok elcsitultak, visszavehette volna a nevét, de ő megmaradt választásánál.
1952-ben kilépett a sajtó világából, visszavonult a társasági élettől, szabadúszó lett, minden idejét az írásnak, s családjának szentelte. Ekkor jelent meg első regénye, egy ifjúsági regény Verőfény címmel.
Az ötvenes években Méhes elsősorban mese- és ifjúsági íróként vált híressé, sorra jelentek meg a gyermekeknek szóló munkái (Gyöngyharmat Palkó és más mesék, Kárpátok kincse, Szikra Ferkó, Gyémántacél, Virágvarázsló, Világhíres Miklós), amelyek, ha nagyon burkoltan és áttételesen is, élesen zsarnokellenes mesék voltak. A hatvanas évek elejétől az író visszatért régi nagy szerelméhez, a színházhoz, igaz, első darabja, az Oroszlán a kastélyban című abszurd dráma csúfosan megbukott. Ez egy időre visszariasztotta, de mikor a 33 névtelen levél című vígjátékával visszatért, egyértelmű sikert aratott. Sorra születtek drámái és vígjátékai, s ugyanúgy, mint a mesék írásakor, a társadalomban meglévő feszültség kimondására törekedett, Noé bárkája című darabját a cenzúra komolyan kifogásolta is. Színműveit, a fajsúlyos és rejtett mondanivaló ellenére is az ún. polgári színdarabok körébe sorolták, amelyet szűk tematika, könnyedebb hangvétel jellemez.
Első felnőtteknek szóló regényét, az Orsolyát 1977-ben publikálta, ám különösebb sikert nem aratott. 1982-es Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című munkájára, mint igényes memoárirodalomra már felfigyelt a közönség. 1986-os kisregényeit, köztük a Gina címűt, valamint az 1977-ben megjelent A kolozsvári milliomosok című regényét a kritika figyelemre sem méltatta. Magyarországi felfedezése igazából csak az elmúlt években kezdődött, a nagy mesélőkedvvel, olvasmányos stílusban megírt fordulatos történetek sorra jelentek meg, s nagy sikert arattak a honi olvasók körében, A kolozsvári milliomosokból pedig tévésorozat is készül.
A most 90 éves írót 2002-ben Kossuth-díjjal tüntették ki "jelentős próza- és drámaírói tevékenységéért, az egyetemes magyar művelődés és nemzettudat megtartóerejének kimunkálásában vállalt szerepéért, a gyermekirodalomtól a színpadi alkotásokig ívelő irodalmi munkásságáért", 2005-ben pedig a bécsi Európai Akadémia díjával jutalmazták munkásságát.
(MTI-Panoráma - Sarudi Ágnes)
