E "nagy melankolikus" művei bizonyítják, hogy a szépség igazsága nem a múlté, és hogy az irodalomban az elgondolhatatlanból esemény válhat - írta a tekintélyes svájci napilap kritikusa. Andreas Breitenstein a 17 elbeszélésre a "grandiózus" jelzőt alkalmazta. Mint írta, a kötet novellái összekötik a látomást a meditációval, az elvonatkoztatást a megfigyeléssel.
A szerzőt Rainer Maria Rilkéhez hasonlítva rámutatott: akárcsak Rilke, Krasznahorkai is "alapjában véve világok között vándorol, istenkereső és misztikus".
A kötet német nyelven 2010-ben, a frankfurti S. Fischer Kiadó gondozásában jelent meg, Heike Flemming fordításában.
Az elbeszéléskötet egyébként rangos irodalmi díjban is részesült Németországban: Krasznahorkai Lászlónak és Heike Flemmingnek ítélték idén a 20 ezer euróval járó Brücke Berlin-díjat, amelyet a BHF Bank a Goethe Intézettel, a Literarisches Colloqium Berlinnel és a Porosz Kulturális Örökség Alapítványával közösen adományoz kétévente a kiemelkedő német fordítással megjelenő kortárs közép-európai kötetek elismeréseként.
