Grass-ügy: nem veszik vissza a Nobel-díjat

Irodalom

(MTI/dpa) - Kizárta a svéd Nobel Alapítvány annak lehetőségét, hogy megfosszák Günter Grass német írót a Waffen-SS tagsága miatt az irodalmi Nobel-díjtól - jelentette kedden egy svéd újság.

Michael Sohlman, az alapítvány igazgatója a Dagens Nyheter című stockholmi lap keddi számában a Nobel-szabályzatra hivatkozva leszögezte: a díj örök időkre szól. "Még sohasem fordult elő, hogy visszavontak volna egy Nobel-díjat" - fűzte hozzá.

Grassnak 1999-ben ítélték oda a rangos elismerést. A Stockholmi Akadémia indoklásában azt emelte ki, hogy Grass írásaival hozzájárult Németország nemzetiszocialista múltjának nyilvános feldolgozásához.

Egy hét végi interjúban a 78 éves író beismerte: tizenhét éves korában néhány hónapig a náci párt hírhedt fegyveres alakulatában, a Waffen-SS kötelékében szolgált. Egyes német konzervatív politikusok a beismerés után felszólították Grasst: mondjon le irodalmi Nobel-díjáról.

Grass önéletrajzi naplóját megjelentetné az Európa Könyvkiadó

Az Európa Könyvkiadó szeretné megjelentetni az irodalmi Nobel-díjas Günter Grass önéletrajzi naplójának magyar fordítását, már jelezte is érdeklődését a német író kiadójánál - közölte Barna Imre igazgató kedden az MTI-vel.

"Bízom abban, hogy jövőre kiadjuk" - mondta a kiadó vezetője, rámutatva ugyanakkor arra: "ez nem egy tény most még", hiszen szerződés még nem született, egyelőre a német nyelvű kötet sem jelent meg.

Barna Imre mindazonáltal valószínűsítette, hogy a jogtulajdonos Magyarországról az Európa Könyvkiadót keresi meg először, hiszen Günter Grass "házi szerzőnek" számít náluk, jó ideje, mintegy két évtizede ők adták ki magyarul a német szerző műveit.

Az igazgató jelezte: egyelőre nem érzik, hogy nőtt volna az érdeklődés a megjelenés előtt álló kötet iránt azután, hogy a szerző a napokban múltjáról nyilatkozott. Felhívta a figyelmet arra, hogy Günter Grass könyvei általában amúgy is nagy feltűnést keltenek, így rendkívüli várakozás előzte meg a Ráklépésben című, második világháborús témát feldolgozó kisregénye megjelenését is.

Az író múlt szombaton beismerte, hogy tizenhét évesen az egykori náci párt fegyveres alakulatának, a hírhedt Waffen SS-nek a tagja volt. Günter Grass a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapnak adott interjújában először beszélt arról, hogy a második világháború utolsó hónapjaiban behívót kapott a Waffen SS egyik páncélos hadosztályába, amely az akkori cseh- és morvaországi protektorátusban teljesített szolgálatot.

Minderről részletesen beszámol majd önéletrajzi naplójában, amelyet a göttingeni Steidl kiadó a tervek szerint szeptemberben jelentet meg. A 78 éves szerző, aki az úgynevezett danzigi trilógia három regényével, A bádogdob (1959), a Macska és egér (1961), valamint a Kutyaévek (1963) című könyvvel vált világhírűvé, két éve a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége volt.

Védelmébe vette Günter Grasst a német parlament alelnöke

(MTI) - Védelmébe vette kedden a német parlament alelnöke az egykori Waffen SS-tagsága miatt az elmúlt napokban élesen bírált Nobel-díjas világhírű német írót, Günter Grasst. Wolfgang Thierse, a Bundestag szociáldemokrata alelnöke a Die Weltnek nyilatkozva óvott a kemény ítéletalkotástól annak kapcsán, hogy egy hétvégi interjúban a 78 éves író beismerte: tizenhét éves korában néhány hónapig a náci párt hírhedt fegyveres alakulatában, a Waffen SS-ben szolgált.

A politikus arra szólította fel pártját, az SPD-t, hogy álljon az író oldalára. "Csak azt tudom tanácsolni saját pártomnak, hogy ne kezelje leprásként Günter Grasst" - fogalmazott Thierse, aki egyszerűen abszurdnak nevezte, hogy sokan most "politikai és erkölcsi nullának" igyekszenek feltüntetni az írót. A Waffen SS-tagság beismerése semmit nem változtatott Grass életművén - hangsúlyozta a német parlamenti alelnök, aki ugyanakkor értetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az író miért nem korábban és miért éppen most állt elő a beismeréssel.

Günter Grass egyébként mindig is a baloldali szociáldemokrácia elkötelezett híve volt, ez azonban nem akadályozta abban, hogy bírálja is a szociáldemokraták politikáját. 1993-ig az író maga is tagja volt az SPD-nek, de kilépett a pártból, mert nem értett egyet annak menekültügyi politikájával.

Thierse nyilatkozata akkor hangzott el, amikor politikai körökben is egyre élesebb bírálatokat fogalmaztak meg az íróval szemben. A Bundestag kulturális bizottságának elnökhelyettese, az ugyancsak szociáldemokrata Siegmund Ehrmann ugyancsak a Die Weltnek nyilatkozva azt hangoztatta: Grass beismerése árnyékot vet az író életművére. Az SPD képviselője szerint Grassnak ugyanazt a mércét kellett volna saját maga elé állítania, mint amellyel másokat mért. Egyes konzervatív politikusok, köztük a CDU kulturális felelősének számító Wolfgang Börnsen ugyanakkor egészen odáig elmentek, hogy felszólították Günter Grasst: mondjon le irodalmi Nobel-díjáról.

Günter Grass visszautasította a személyét ért bírálatokat
a Waffen SS-múltjának elhallgatása miatt

Visszautasította az irodalmi Nobel-díjas német író, Günter Grass hétfőn a személyét ért bírálatokat, amiért - mint a hét végén beismerte - tizenhét évesen az egykori náci párt fegyveres alakulatának, a Waffen SS-nek a tagja volt.

A 78 éves író - akinek Magyarországon is számos könyve jelent meg, de leginkább a XX. század egyik legkiemelkedőbb irodalmi alkotásával, A bádogdobbal azonosítják - a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapnak adott interjújában beszélt először arról, hogy a második világháború utolsó hónapjaiban behívót kapott a Waffen SS egyik páncélos hadosztályába. Az interjút Grass saját bevallása szerint szándékosan szeptemberben megjelenő önéletrajzi naplója elé időzítette, s a naplóban részletesen beszél a hatvanegy évvel ezelőtt történtekről.

A beismerést német irodalmi és politikai körökben zavar és értetlenség fogadta, ez utóbbi elsősorban azért, hogy Grass - aki mindig is azt hirdette, hogy a múlttal való szembenézést nem lehet megkerülni - csak évtizedekkel később tárta mindezt a nyilvánosság elé. A pályatársak közül néhányan, továbbá több történész és egyes politikusok az óvatos, de egyre kritikusabb véleményt fogalmaztak meg Grassról.

A Deutschlandfunk rádióállomás által ismertetett nyilatkozatában az író először foglalt állást ezekkel a bírálatokkal kapcsolatban, visszautasítva és személyében sértőnek nevezve azokat. Grass szerint egyesek teljes lejáratására törekszenek. Arra a kérdésre, hogy miért hallgatott olyan sokáig, a Nobel-díjas író a most megjelenő naplóra utalva azt válaszolta: amikor elhatározta, hogy fiatal éveiről írni fog, ezt az irodalmi formát választotta. Ez ugyanis végre lehetővé tette számára, hogy írjon és beszéljen a Waffen SS-múltjáról.

Hétfőn valamennyi német újság beszámolt arról, hogy az egykori lengyel államfő, a Nobel-békedíjas Lech Walesa, a korábbi gdanski Szolidaritás szakszervezet volt nagytekintélyű vezetője nyilatkozatban szólította fel Günter Grasst arra, hogy mondjon le gdanski - a korábbi Danzig - díszpolgári címéről. Az író az egykori Danzig városában született, s a városvezetés később díszpolgári címet adományozott neki. A volt lengyel elnök mindazonáltal óvatosan fogalmazott. Azt hangoztatta ugyanis, hogy a beismeréssel nézete szerint olyan kellemetlen helyzet alakult ki, amelyben a legjobb az lenne, ha Grass maga mondana le a díszpolgári címről. Egyébként Grass az úgynevezett "danzigi trilógia" három regényével, A bádogdobbal, a Macska és egérrel és a Kutyaévekkel vált világhírűvé.

A lapok beszámoltak arról is, hogy Prágából érkezett hírek szerint Grasstól elvehetik a korábban kapott Karel Capek-díjat, amely a legjelentősebb cseh irodalmi elismerésnek számít. Egy német irodalomkritikus, Hellmuth Karasek irodalomkritikus előző nap azt hangoztatta, hogy egy esetleges korábbi beismeréssel Grass az irodalmi Nobel-díjat is kockáztathatta volna. Igaz, hozzátette, hogy a díjat Grass minden más német írónál jobban megérdemelte. A Nobel-díjat odaítélő stockholmi bizottság egyébként egyelőre nem foglalt állást Günter Grass nyilatkozatával kapcsolatban.

Védelmébe vette Grasst a göttingeni Steidl kiadó, amely a tervek szerint szeptember 1-jén jelenteti meg az önéletrajzi naplót. A kiadó egyértelműen visszautasította azokat a feltevéseket, hogy a mostani beismeréssel az író a könyv iráni érdeklődést igyekezett felkelteni és ezáltal az eladást segíteni. A kiadó szóvivője magától értetődőnek nevezte, hogy Grass a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott nyilatkozatában foglalkozni kívánt ezzel a témával. Az azonban a szóvivő szerint meglepte a kiadót, hogy az ügy ilyen fordulatot hozott.

Értetlenségét fejezte ki a késői beismerés kapcsán több konzervatív, sőt szociáldemokrata politikus is. Ez utóbbi azért is figyelmet érdemel, mert Günter Grass évtizedek óta a német szociáldemokrácia baloldali holdudvarának egyik legkiemelkedőbb személyiségének számított, aki műveiben a múlttal való szembenézés sürgetése mellett szinte mindig a háború és a totalitárius erőszakuralom rettenetét ecsetelte.

Nem kívánt viszont beavatkozni a vitába Angela Merkel kancellár. "Nem a szövetségi kormány dolga, hogy az ügyben nyilvános ítéletet mondjon és pálcát törjön" - fogalmazott Thomas Steg helyettes kormányszóvivő.

A szociáldemokrata Franz Müntefering alkancellár egy nyilatkozatban ugyanakkor azt hangoztatta: a maga részéről üdvözölte volna, ha Grass már korábban a nyilvánosság elé tárja egykori Waffen SS-tagságát.