Gottfried Benn (1886-1956) költő, drámaíró, esszéista és orvos volt, alakja és munkássága máig heves viták forrása. November 20-án a Goethe Intézetben a 20. század egyik legnagyobb és legmagányosabb német alkotóját mutatja be legfrissebb életrajzának szerzoje, Carsten Dutt és fordítója Kurdi Imre. A beszélgetést Kocziszky Éva irodalomtörténész vezeti.
Időpont: 2006. november 20, hétfo, 18 óra
Helyszín: a budapesti Goethe Intézet rendezvényterme (1092 Budapest, Ráday u. 58.) www.goethe.de/budapest
Program
Carsten Dutt, irodalomtörténész (Deutsches Literaturarchiv Marbach) "'Gyász nem lehet'. Gottfried Benn búcsúverse" előadása Kocziszky Éva, irodalomtörténész, Kurdi Imre költő, műfordító, irodalomtörténész és Carsten Dutt beszélgetése Gottfried Benn munkásságáról Gottfried Benn versei magyar nyelven Kurdi Imre és német nyelven, hangfelvételről Christian Brückner előadásában
Gottfried Benn (1886-1956) a 20. század egyik legnagyobb, legmagányosabb és legkülönösebb német alkotója volt. Alakja és munkássága máig heves viták forrása.
Az első világháborúban katonaorvos, 1935-ig Berlinben magánpraxist folytat, a második világháborúban ismét katonaorvos volt. Írói pályája az expresszionizmus jegyében indult: a tízes években született cinikusan nyers, excentrikus megnyilvánulásaiban az orvos kórtani látásmódja uralkodik, a rútat, a visszatetszőt ábrázolja, tabutémákról ír. A húszas-harmincas években fellépo "igazi" Benn műveit egyetlen téma uralja: szilárd támaszt találni a mindenségben - ott, ahol csupán a semmi és a pusztulásra ítélt Én létezik, s a teremtés tervének nincs jövője. E támaszt az alkotói szenvedélyben, a művészi tökéletességben, a stílusban, mint a létezés bizonyítékában véli megtalálni - és egy kis időre a nemzetiszocializmus eszméiben, amelyekből azonban gyorsan kiábrándul.
1936-tól már kemény támadások érik írásai, szemlélete és személyes kötődései zsidó származású alkotókkal, mint például Elsa-Lasker Schillerrel való barátsága miatt. Belső emigrációba vonul, 1948-ig semmit sem publikál.
Benn a háború utáni lerombolt és megszállt Németországban, a káosz, a nemzeti megaláztatás és bűntudat, a minden elveszett és nincs mire építeni közhangulatában az európai szellem őrzőjeként a tiszta artisztikum, a művészi tökéletesség nagy hatású példája és képviselője lesz - verseiben és tanulmányaiban egyaránt.
Írásai magyarul folyóiratokban és egy válogatott verseskötetben (Európa, 1991) jelentek meg. Fordítói kitűnő költők és műfordítók: Eörsi István, Jékely Zoltán, Keresztury Dezső, Nemes Nagy Ágnes, Rónay György, Szabó Lőrinc, Görgey Gábor, Kalász Márton, Kurdi Imre, Márton László és Tellér Gyula.
A rendezvény a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola Germanisztika Tanszékének együttműködésével valósul meg.
