 |
A rendezvénynek a mindenkori házigazda, a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár adott otthont augusztus 23-án és 24-én, a szakmai programokat a Magyar Gyermekirodalmi Intézet munkatársai állították össze.
A tanácskozáson Dian Viktória, a Móra kiadó főszerkesztő-helyettese azokról a könyvekről beszélt, amelyek tabu témákat feszegetnek. A könyvkiadásban korábban a 80-as, 90-es években a Piknik sorozatban jelentek meg olyan regények, amelyek a fiatalok számára íródtak tabu témákról (drog, válás, családon belüli erőszak stb.). Több évtizedes hallgatás után most újra kiadnak ilyen regényeket a kiadók. A Móra Kiadó gondozásában jelent meg például Beate Teresa Hanika Soha senkinek című könyve, mely egy elhallgatott témáról, a családban történő szexuális zaklatásról szól. Dian Viktória arra kereste a választ előadásában, hogyan lehet érvényesen szólni ma a kortárs íróknak, fontos-e kapcsolódni a nemzetközi trendekhez.
Wittmann Ildikó, a Csodaceruza folyóirat munkatársa Jan Teller Semmi című regényéről beszélt. A mű kapcsán vita alakult ki, hogy szükség van-e olyan művekre, amelyek felzaklatják az olvasókat, és szembesítik olyan problémákkal, amelyekkel nem feltétlenül találkoznának a maguk közösségében.
Rigó Béla író előadásában kitért arra, hogy milyen kevés magyar történelmi regény jelenik meg az ifjúság számára, miközben a történelem fontos része a társadalmi közbeszédnek.
A tanácskozáson Komáromi Gabriella gyermekirodalmi kutató bemutatta nemrég megjelent, Lázár Ervinről szóló monográfiáját.
Németh Eszter, a Könyvmutatványosok gyermekirodalmi weboldal szerkesztője a bestseller irodalom kritikai fogadtatásáról tartott előadást. Arra a kérdésre kereste a választ, mitől értékes az ifjúsági irodalom, mi számít ponyvának. Hangoztatta, az ifjúsági irodalom sok esetben összességében a lektűr kategóriájába sorolódik, holott vannak olyan értékes szépirodalmi művek is, amelyek időtállóak, túlmutatnak az eldobhatóság kategóriáján.
Szabó Luca, az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatója arról beszélt, hogy a fordítói értelmezés adott esetben akár meg is változtatja az eredeti mű mondanivalóját, hangulatát.
A tanácskozáson részt vevő írók, Rigó Béla, Nyulász Péter, Dávid Ádám, Miklya Luzsányi Mónika és Kamondy Imre véleményt cseréltek arról, hogyan tud ismert és népszerű lenne a magyar író olyan kiélezett versenyhelyzetben, amikor a külföldi könyvek visszhangja, reklámja sokkal erősebb.
A jelenlévők egy javaslatot is megfogalmaztak a kortárs ifjúsági regényről, amelyet eljuttatnak a döntéshozókhoz, és amelyet a Csodaceruza folyóiratban jelentetnek meg.
A kétévenként megrendezett tanácskozást 1971-ben szervezték meg először.
