Gyermekkor-próza magyar és cigány népdalokkal

Irodalom


bognarszilvia_by_vigszinhaz_szantomirajudit.jpg
 Bognár Szilvia

"A legjobban olvasó magyar író, felolvasása külön, önálló művészet, más minőség, mint a regényeknél a filmadaptáció, de másokat is nagyszerűen olvas, ebben mutatkozik meg színészi érzékenysége, igen, jósága" - fogalmazott Vári György méltató cikkében az Élet és Irodalom hasábjain. A január 23-i klubest még fokozottabb érzelmi töltetet ígér, hiszen a szerző bepillantást enged gyermeki énjébe egy ötvenöt évvel ezelőtti történet révén, ráadásul ezt a belső utazást Bognár Szilvia előadásában cigány és magyar népdalok is színesítik.

 
Az énekművész-népdalénekes és az író találkozása és egymásra találása tehát csöppet sem meglepő.  Megint Vári találó sorait idézve, "Kornis Mihály a legnagyobb magyar stiliszták egyike, nyelvteremtő mester. A nyelv, amit megalkotott, minden plaszticitással szembemegy, drámai monológ, éltetője a hangzás." Erre a sajátos monológra, a gyermeki lét kérdéseire felelgetnek majd a Bognár Szilvia által válogatott dalok.
 
"Édesanyám születésének közelgő 95. évfordulóját szeretném megünnepelni új könyvem előadásával" - mondja az író. "De még abban is segít nekem Bognár Szilvi, hogy a Sólyom András filmrendező által ezúttal videón rögzített esten szellemi édesanyánk, a magyar nyelv elé is letehessük a magunk testvéri virágcsokrát."
 
Az Anima Sound Systemből, a Sebő együttesből, a Makámból, vagy akár a Szájról szájra produkcióból ismert népdalénekes úgy véli, mivel a történet Kaposmérden, egy, a hagyományos paraszti lét éppen széttöredező képét mutató faluban játszódik indokolt a művészeti ágak párosítása. "Az énekek nem feltétlenül direkt módon reagálnak a történet egyes részleteire, de mindenképpen igyekeznek fokozni annak feszültségét, vagy épp lebegtetni hangulatait, máskor megnyugvást keresni a zaklatott lélek számára" - fogalmazott a művésznő.