 |
| Hegedű D. Géza |
Radnóti Miklós 1936-os versének és kötetének címe, a Járkálj csak, halálraítélt! nem sokkal megjelenése után szállóigévé vált. Nem véletlenül: az ebben az évben kitört spanyol polgárháború nemcsak a második világháború előszele, hanem nagyhatalmi főpróbája is volt. A háborús közhangulat rányomta a bélyegét Radnóti Miklós költészetére: ahogy a valós fenyegetettség már jóval a második világégés előtt megjelent a költő életében, úgy a verseiben is "békeidőben" bukkant fel először a háború és a halál motívuma.
1939. szeptember elsején, Lengyelország lerohanásának hírébe mégis belebetegedett Radnóti. Orvosai stresszmentes életmódot javasoltak neki megoldásként... Erről a korszakról, Radnóti Miklós háborús verseiről szól a Radnóti 100 éve szombati adása.
A műsor meghívott szakértői, Réz Pál irodalomtörténész és Ungváry Krisztián történész elsősorban arról beszélnek, hogyan hatott Radnóti költészetére az Európában uralkodó háborús hangulat. Szó lesz ugyanakkor a szegedi diákverésekről, a zsidótörvényekről és a "büntetésként" kiszabott munkaszolgálat intézményéről is.
Mindezt illusztrálandó Cserhalmi György az Októberi erdő, Hegedűs D. Géza a Járkálj csak, halálraítélt!, Varju Kálmán a Lapszéli jegyzet Habakuk prófétához, Halász Judit a Himnusz a békéről, Kovács Patrícia pedig a Péntek című verset adja elő a műsorban. Elhangzik még a Második ecloga Varju Kálmán és Hegedűs D. Géza tolmácsolásában, egy archív felvételről a Hispánia, Hispánia Major Tamás előadásában, és meglepetésként Krizsó Szilvia is elmond egy versrészletet a Háborús naplóból.
Ahogy a korábbi adásokban, úgy a most szombati epizódban is tisztáznak néhány általános tévedést Radnótival kapcsolatban a vendégek. E korszak versei például arról tanúskodnak, hogy a költő korántsem szelíden, sorsába beletörődve figyelte a háború közeledtét. Düh és keménység szól a versekből: "Ó, költő, tisztán élj te most" írja a Járkálj csak, halálraítélt!-ben "S oly keményen is, mint a sok / sebtől vérző, nagy farkasok."
