Haikuk

    Cseber, faurna?
Az elmúlás csokrában
    lepények íze.

    Hol árnyra árny dől,
mind árnyalatnyibb a zöld,
    s a hit fehérje.

    Noényi lábnyom
köré alvadt a vérünk.
    Iszap-cirádák.

    Levedlik álmuk
a völgybe szökdelő fák.
    Virágvasárnap.

    A vakmelegtől
égre sodort vitorlák
    bebábozódtak.

    Csípőbe hasadt
zuzmóborostás kő:
    szemérme fűszál.

    Hangyaboly-szemcsék:
békaugrásba dermedt
    tört amulettünk.

    A partra dobva
egy megkövült lepényhal.
    Csalija porszem.

    Sarlóívű út...
Fényesre élezetten
    sem bír a fákkal.