(MTI) - Megnyílt a XII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál csütörtökön, a vendégeket Bozóki András kulturális miniszter köszöntötte a Budapest Kongresszusi Központban. A tárca vezetője Shakespeare és Cervantes születésnapja - a könyv és a könyvkiadás ünnepe - előtt két nappal egy Cervantes-idézet jegyében üdvözölte a megjelenteket: "Se lea mas, sea más libre!", azaz "Minél többet olvasol, annál szabadabb vagy". "Szeretném, ha a mostani könyvfesztivál is megerősítené a nagyközönségben az olvasás iránti vágyat, örömöt, hiszen - hogy A nagy könyv programunk szlogenjét idézzem - könyvek nélkül semmit sem lehet elérni" - mondta. Külön üdvözölte a fesztivál díszvendégét, Paulo Coelho brazil írót, aki - mint fogalmazott - műveiben össze tudja kapcsolni a minőséget egy milliós olvasótábor megszólításával. "Nem kevésbé nagy szeretettel" köszöntötte az orosz irodalom képviselőit, hiszen idén Oroszország a könyvfesztivál másik díszvendége.
Bozóki András hangsúlyozta: a programban szereplő mintegy háromszáz rendezvény önmagáért beszél, ritka, hogy a könyvvel összefüggő eseményeknek ilyen sokfélesége egyetlen rendezvénysorozatban kapcsolódjék össze. Azt is kiemelte: egyetlen könyvfesztivál sem törődik ennyire a pályakezdő, első munkáikkal fellépő szerzőkkel, és külön öröm, hogy e művek egyharmada egy éven belül valamilyen idegen nyelven is megjelenhet. Azzal kapcsolatban, hogy megkülönböztetett figyelem irányul az irodalmi díszvendég Oroszországra, azt mondta, ismét bebizonyosodhat, a kultúra egyesítő ereje nagyobb, mint a politikáé, amely a magyar és az orosz népet évtizedekig elválasztotta egymástól.
Bozóki András köszöntötte továbbá a franciaországi Les Rencontres - találkozások - nevű szervezetet, az Európai Kulturális Városok és Régiók Szövetségét. A Les Rencontres, a kulturális tárca támogatásával ezekben a napokban rendezi Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban a Fiatal Szerzők Európai Fórumát, amelyen a fiatal írók, költők, műfordítók helyzetét és lehetőségeit vitatják meg. Mihail Szeszlavinszkij, az orosz sajtó és tömegkommunikációs ügynökség vezetője jelképesnek nevezte az orosz díszvendégséget az oroszországi magyar és a magyarországi orosz kulturális évadok előtt.
Kulturális kapcsolataink hagyományosnak tekinthetők, a két ország közönsége a szovjet időkben jól ismerte egymás kultúráját - fogalmazott, és elmondta, Oroszországban tavaly 90 ezer cím jelent meg, 620 milliós példányszámban. Reménye szerint az orosz vendégszereplés új fejezetet nyit a két ország kulturális kapcsolataiban.
A vasárnapig tartó könyves fórum idén is a kortárs igényes irodalomról, elsősorban Magyarország és Európa ünnepelt és újonnan bemutatkozó alkotóiról szól. A könyves seregszemlén 550 magyar és külföldi kiadó 45 ezer kötetet állít ki, ötven külföldi, többségében európai író fogadta el a meghívást a rendezvényre. A fesztiválon összesen több mint 300 újdonságot kínálnak, ezek ismertetésére idén is külön katalógust állítottak össze a szervezők.
A budapesti könyvfesztivált - amelyen ötödízben rendezik meg az európai elsőkönyvesek találkozóját - a szervezők szerint egyre inkább az új európai irodalom egyik első számú pártfogójaként emlegetik. A fórumon a magyarországi és a határon túli magyar szellemi élet kétszáz képviselője lép pódiumra, dedikálja műveit. Bemutatják egyebek között Spiró György Fogság című regényét, amely a kritikusok szerint az idei év irodalmi szenzációjának ígérkezik. A két hete napvilágot látott mű első kiadását máris szétkapkodták, a Magvető Kiadó csütörtökre megjelentette a második kiadást.
Az 1994-es indulás óta összművészeti fesztiválként meghatározott könyvvásárt a hagyományos irodalmi estek, felolvasó délutánok és könyvbemutatók mellett idén is illusztrációs és könyvművészeti kiállítás színesíti, fotótárlatok, film- és színi előadások tekinthetők meg.
A magyar könyvkiadás legfontosabb fórumai közé tartozó fesztiválon ebben az évben is átadják a szakma elismeréseit, a titkos szavazás során odaítélendő az Év kiadója és az Év kereskedője címet; a XII. kerületi polgármester a legjobb oktatást szolgáló könyvnek és CD-nek "átadja" a Budai-díjat. A fesztivál látogatói a Szép magyar könyv verseny közönségdíjára szavazhatnak.
Pro Cultura-díj két orosz írónak
(MTI) - Pro Cultura Hungarica kitüntetést nyújtott át Tatyjana Voronkina és Vjacseszlav Szereda műfordítónak Bozóki András kulturális miniszter a XII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál megnyitóján csütörtökön. A két orosz műfordító "olyan nagykövetei irodalmunknak, akiknek munkássága nélkül szótlanul maradna a magyar irodalom színe-java" - méltatta a kitüntetetteket a miniszter.
Bozóki András azt mondta, hogy Tatyjana Voronkinának köszönhető Illyés Gyula, Krúdy Gyula, Kosztolányi Dezső, Lengyel József, Németh László és Kányádi Sándor orosz nyelvű megszólalása.
Vjacseszlav Szereda - aki, mint a miniszter fogalmazott, "már honfitásunkként jár-kel Pesten és Balatonfüreden" - Sarkadi Imre, Déry Tibor, Weöres Sándor, Göncz Árpád, Kertész Imre és Bibó István műveinek fordításában, sőt szellemi adaptációjában működött közre.
A kulturális tárca vezetője köszöntőjében azt mondta: megkülönböztetett figyelem irányul az irodalmi díszvendég Oroszországnak, annál is inkább, mivel tavasszal kezdődik a magyarországi orosz kulturális évad. Bozóki András meggyőződése szerint ismét bebizonyosodhat, hogy a kultúra egyesítő ereje nagyobb, mint a politikáé, amely a magyar és az orosz népet évtizedekig elválasztotta egymástól.
Vjacseszlav Szereda történész, hungarológus, műfordító a Leningrádi Állami Egyetem bölcsészkarának magyar nyelv és irodalom szakán végzett 1974-ben, szakterülete a XX. századi magyar irodalom és kultúra története, a magyar közelmúlt és a Szovjetunió II. világháború utáni Kelet-Európa-politikája. Több mint ötven irodalomtörténeti tanulmányt tett közzé, és csaknem húsz önálló fordításkötete jelent meg Jókai Mór, Déry Tibor, Cseres Tibor, Kosztolányi Dezső, Gelléri Andor Endre, Krúdy Gyula, Gáll István és mások prózájából, Spiró György és Göncz Árpád drámáiból. Nevéhez fűződik Bibó István munkásságának oroszországi megismertetése, több Lukács György-tanulmányt fordított, és Nádas Péter, Kertész Imre, Esterházy Péter munkáinak közreadásában is kulcsszerepe van. Jelenleg Esterházy Péter Harmonia Caelestis és Javított kiadás című könyveinek fordításán dolgozik.
Tatyjana Voronkina műfordító a moszkvai Lomonoszov Egyetemen tanult magyar nyelvet. Először 1960-ban töltött fél évet Magyarországon egy kulturális csereprogram keretében, azóta több mint félszáz kötetnyi magyar irodalmat fordított, segítette megjelentetésüket, és fáradhatatlanul dolgozik ma is fogadtatásuk előkészítésében, népszerűsítésében. Minden megjelenő kötetéhez maga szervezi a könyvbemutatókat, író-olvasó találkozókat, járja a könyvtárakat, iskolákat. Az általa fordított kötetek között megtalálhatók a magyar klasszikusok éppúgy, mint a kortárs irodalom képviselői, többek között Jókai Mór, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Gelléri Andor Endre, Örkény István, továbbá Illés Endre, Szabó Magda és Rejtő Jenő.
Tatyjana Voronkina nemcsak fordítóként, hanem tanácsaival is segítette az első korszerű magyar intellektuális kalauz, Bart István Oroszoknak magyarokról című, most megjelenő művét. Legújabb munkája az orosz irodalmi életben is jelentős esemény: most lát először napvilágot oroszul Illyés Gyula Oroszország, 1934 című irodalmi naplója a szerző korabeli fotóival.
Az orosz kortárs irodalom és könyvkiadás díszvendégségét klasszikus hagyományai és az új eredményeit kísérő nemzetközi figyelem indokolja; egyben a magyarországi orosz kulturális évad "előrendezvénye" - mondta korábban Zentai Péter László, a fesztivált rendező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója.
Pódiumbeszélgetés Paulo Coelhóval
Paulo Coelho brazil író, a XII. budapesti könyvfesztivál díszvendége egy olyan, a katolikus egyházban gyökerező spirituális hagyományt követ, amely nem az élet értelmének megmagyarázására, hanem megtapasztalására irányul; ezt csütörtökön, egy pódiumbeszélgetésen fejtette ki. Paulo Coelho a világ legdivatosabb, legolvasottabb írói közé tartozik; művei 140 országban, 59 nyelven, 56 millió példányban fogytak el; Az alkimista című, Magyarországon 2000-ben megjelent regénye hosszú ideig a sikerlisták élén állt. Önéletrajzi ihletésű új műve, A zahir magyarul múlt hét pénteken látott napvilágot az Athenaeum 2000 Kiadó gondozásában.
Az 1947-ben született író azt mondta: az általa követett tradíció 1492-ig nyúlik vissza és tulajdonképpen egy olyan jelképrendszer, amelynek az a lényege, hogy az élet értelméhez nem elméleti úton, hanem tapasztalatok révén lehet eljutni. "Az életet élni kell, élvezni és szenvedni kell, nem szabad elfelejteni élni" - hangsúlyozta. A kicsiny ősz copfot viselő alkotó az élet metafórájának nevezte egyik kedvenc időtöltését, az íjászatot. Mint magyarázta, megpróbálja megérezni élete célját, azt, milyen lehetősége van egy röpülő nyílnak. Az ember célzáskor sok hibát vét, de azok nem béníthatják meg - tette hozzá. Arra szólította fel a hallgatóságot, hogy élje meg az íjászat vagy például a hegymászás metafóráját, amiben többen osztoznak vele a Földön.
Az író, aki 1982-ben járt először Magyarországon, elmondta, büszke hazájára, ahol "nem különítjük el a látható világot a láthatatlantól". Brazília is a kultúrák olvasztótégelye, s ebből sokat merített - fűzte hozzá. Arról is beszélt, hogy igencsak elszigetelten, egy 245 lakosú hegyi faluban él, ahol mindenekelőtt a természettel és önmagával kerülhet kapcsolatba. Ha viszont túlságosan ragaszkodna ehhez az elkülönüléshez, akkor Salingerhez hasonlóan mizantróppá válna, idegenkedne a más emberekkel való találkozástól. Az alkotás folyamatát érintve kifejtette: sokat utazik világszerte és gyakran csak utólag nyer értelmet számára egy-egy látogatása, később dönti el, melyik helyszínt emeli be regényébe. Mint fogalmazott, benne mindig megérik, kiérlelődik könyve, és az első mondat leírása után már "kifolyik" belőle a mondanivaló. Azzal kapcsolatban, hogy mely írók gyakorolták rá a legnagyobb hatást, három nevet említett, Jorge Luis Borgest, Henry Millert és William Blake-et. Arra, a közönség soraiból, egy lánytól érkező kérdésre, hogy öröknek tartja-e a szerelmet, úgy felelt, ezt a kérdést soha nem szabad feltenni. A Budapest Kongresszusi Központban rendezett könyvfesztivál díszvendégeként Paulo Coelho vehette át a Budapest Nagydíjat Demszky Gábor főpolgármestertől.
Paulo Coelhót hétévesen beíratták a Rio de Janeiró-i Szent Ignác jezsuita iskolába, amelynek zord falai között talált rá igazi, írói hivatására. Szülei más sorsot szántak neki, de ő az irodalmat választotta. Első regénye, az 1987-ben megjelent A zarándoklat (Egy mágus naplója) sikerkönyv lett. Következő műve, az 1988-as Az alkimista minden idők legnagyobb példányszámban eladott könyve lett Brazíliában, egyes statisztikák szerint több példányban kelt el, mint addig bármely más portugál nyelvű könyv.
